Almás zellerkrémleves majdnem Váncsától

Az eredeti recept Váncsa István újságírót dicséri. Korábban a zellerkrémlevest mindig krumplival készítettem, de most lapozgatva Ezeregy recept című könyvét, kipróbáltam almával. Szerencsére Zalánnak is bejött. Bár a kedvéért nem petrezselyemmel megszórt mandulára, hanem színes gyöngyökkel tálaltam.

1 ek vaj és 1 ek. olaj
Kisebb zellergumó
4 kicsi alma
1 ek. 22 százalékos tejszín
1 1/2 l szárnyas alaplé

Vajon (én vaj és olaj keverékén) két fej hagymát megdinsztelünk. Rádobunk egy fej kockázott a zöldjével együtt (már ha volt a zöldségnek, nekem most nem volt), és belereszelünk három-négy almát, ha nagyok akkor persze kevesebbet (a gyomrom miatt pucolt almával dolgoztam). Tíz percig lassú tűzön kevergetve pároljuk, majd só, bors jön és felöntjük másfél-két liter szárnyasaalpléval (ez nálam most bio szárnyashús-leves kockából készült) ) főzzük  harminc pecig, majd mixeljük és ízlés szerint tejszínnel még besűrítjük. Alá enyhén pirított mandula és finomra aprított petrezselyem dukál(na). 

Kolbászos bundás kenyér

Nem tartozik éppen a gyomromat kímélő receptek közé, de nagy ritkán (több havonta egyszer) megengedem magamnak. Az ötlet nem saját kútfőből pattant ki, még tatabányai emlék. Semmi különös ördöngösség nincs benne, csak a kissé vastagabbra szelt fél karéjnyi kenyérbe lyukakat kell késsel szúrni, három-négy karika kolbászt belenyomkodni, majd a szokásos módon felvert tojásba forgatni és kisütni. S mindenképpen citromos fekete teával kínálni.