Én nem szeretek hazudni, s számomra az elhallgatás is az. Mégis hallgatni fogok ezentúl az életem egy részéről. A többiről meg írok továbbra is.
Most például arról, hogy munkát keresek. Sürgősen! Azt sem bánom, ha nem újságíróként dolgozhatok tovább, mert a fejem úgy is szétrobban a rengeteg gondtól. De persze jó lenne írni továbbra is. Most keresek, nézelődök, szólok mindenkinek. Neked is kedves olvasó! Dolgoztam már ingatlanforgalmazóként, rendezvényszervezőként, lennék én akár titkárnő is, vagy eladó. Teljesen mindegy, a lényeg, hogy munkám legyen. Boldog amúgy sem attól voltam, hogy újságíró lehettem. Hanem, hogy valaha egy család része lehettem. Feleség, anya. Most meg csak Anya vagyok. Akinek el kell tudnia tartani a kisfiát, és önmagát.
8 megjegyzés:
Bár még csak most kezdtem a blogod olvasását,de nagyon drukkolok neked.Legyél mindig optimista /bár tudom néha nagyon nehéz/ ez után már csak jó dolgok jöhetnek!!!!
Eperke!
Nem írtál arról hogy vagy, remélem minden rendben. Remélem a munka is sikerül nemsokára.
Január óta én is munkát keresek, csak nem találok:-((
Kedves Eperke!
Sajnos munkaügyben én sem tudok segíteni.
Amiért most írok,annak oka,hogy tisztellek azért ahogy kezeled a nem kevés gondodat.Ahogy a válásodról írtál...
Nekem is volt sok éve egy nagyon keserves időszakom.Viszont azóta sokkal jobban becsülök mindent.Egészséget,kapcsolatokat s nem utolsó sorban önmagam.Mert túléltem,megoldottam.S hogy ember maradtam.Minden körülményben.
Azóta kárpotólt az élet,s mióta megszületett a kislányunk sokkal boldogabb az életem mint amit valaha is álmodni mertem volna.
Neked nagy erőt adhat a kisfiad és túl leszel a gondokon,kisüt még a nap.Megérdemled...
Mi az, hogy "csak anya", Ági? :) Az, hogy anya lehetsz a legcsodálatosabb. Örökebb, tisztább, mint bármilyen feleség-státusz. Eskü, ígéret nélkül is örökkévaló. A többi pedig jön majd úgyis, legyen szó munkáról, párról, bármiről...
A lánya vagy valakinek, sőt, valakiknek, az édesanyja vagy valakinek, s leszel még felesége, anyósa, nagyanyja is másoknak. Az pedig, ha közben olyan munkahelyet találsz, ahol egy kicsit olyanok lesztek a kollégákkal, mint egy család, már csak a ráadás. Én remélem, hogy egy kicsit mi is ilyenek voltunk itt Tatabányán.
Annamari
Szia!Tanácsolom,hogy jelentkezz át a bp.i Kékgolyóba,s akkor nem kell T.bányára utazgatnod.El lehet intézni,s nem jársz rosszabbúl,sőt!!
Üdvözlettel:Ildikó
Merre vagy Eperke?
Régen jártál itt, minden rendben?
Eperke mi újság, hogy vagy? Merre jársz?
Szia Eperke!
Merre vagy? Hogy állsz a munkakereséssel?
Adj valami infót, mert aggódunk érted! :)
Üdv, Hugi
Megjegyzés küldése