Szilveszter

Eltelt a karácsony. Az első két nap nagyon szépre sikeredett, az utolsót beárnyékolta a családi veszekedés. S mára Maci is rájött, hogy nagyon nem szépen viselkedett, a bocsánatkérés mégsem elég. Vannak helyzetek, amikor különösen oda kellene figyelni egymásra. A love storyban mondja Jenny Olivernek: a szeretet azt jelenti, hogy ne kelljen sohasem bocsánatot kérni a másiktól.

Viszont volt egy nagyon kedves meglepetés szenteste. Talán négy óra felé, amikor már sötét volt, kopogtak az ajtón. Gondoltam, az egyik szomszédnak fogyott el valami nagyon fontos alkatrész a családi vacsorához. Kinyitottam az ajtót, ám sehol senki nem volt. Már éppen csuktam volna le, amikor valamiért lenéztem a küszöbre. Egy ajándék csomag csücsült rajta. Félhangosan kérdeztem, de hát ki tette ide, amikor Mariann és Gergő, kedves barátaink, kuncogva bukkantak fel a lépcsőn fél emelettel feljebb....

Holnap új év, új nap, s mi utazunk Stockholmba. Azt mondják, amit csinálsz első nap, azt csinálod egész évben...na nem hiném, hogy egész évben utaznék, kizárt....bár nagyon szeretek jönni-menni. De az év első fele a pihenésről szól majd, és a felkészülésről.

Boldog új évet kívánok!

Epres karácsony

Nagyon szeretem az ünnepekben, hogy a szereteim mindig becsempésznek valami "epreset" az ajándékok közé. Születésnapomra a munkatársnőimtől kaptam egy epres láncot, ami pont illik ahhoz ez epres fülbevalóhoz, amit a harmincadik születésnapomra küldtek a testvéremék.

Most Sziszotól kaptam kis figyelmességet, mint pl. az epres orbit rágó és az ötven százalékos epres milka csokoládé.

A legjobb az egészben, hogy megunhatatlan, és sosem kapok két ugyanolyat :)

Sütemények, beigli

Annyira irigylem azokat, akiknek volt erejük és idejük arra, hogy már az adventi vasárnapokra külön-külön sütöttek süteményt, netalántán többfélét is. S már dobozokban gyűlnek otthon a finomságok karácsonyra.

Bár hétvégén is a vizsgákra kell készülnöm, azért belefér némi szorgoskodás. A bejgli kimaradhatatlan, a pozsonyi patkóval együtt. Ami nem is nagy kunszt, hiszen tulajdonképpen egy a tésztája, és a tölteléke is. Azt hiszem Macikonyha receptje szimpatikus nekem.

Meglepetésképpen felbontom a marcipánt, amit még tavaly vettem Stockholmban, hogy néhány semmla-t és apró golyókat készítsek belőle. Előbbit már egy éve ígérem a kollégáimnak, s ennél ötletesebb (évvégi) búcsú ajándékot nem tudok kitalálni.

Karácsonyra készülve

Sosem voltam híve annak, hogy előre megbeszéljük mi legyen a karácsonyi ajándék. Még a lista írást úgy-ahogy elfogadom, na de azt is inkább menetközben, nem három héttel az ünnep előtt. Nekem ez túlságosan is hideg. Sokkal jobban szeretem kitalálni a másik igényét, vágyát. Persze ez nehéz, ha kilométerekre vagyunk egymástól. Mégis betette a kaput, hogy az anyósom szó szerint megmondta, na akkor mit is kér. S azt várta tőlünk, írjunk mi is listát. Ebből az lett, hogy mondtuk egy-egy dolgot. Csakhogy ezért teljesen felesleges odatenni a fa alá, mint ahogy becsomagolni is, mert hogy meglepetés az nulla. Korábban sem volt másképpen, de minden évben reménykedem, hogy most másképpen lesz.
A szerencse az, hogy Maci még sosem kérdezett rá konkrétan, mint ahogy én sem arra, mi is legyen az ajándék.

Takarítás

Több okból -pl. szakdolgozat- is úgy jött ki a lépés, hogy az elmúlt hetekben a hét dolog magamról"-ban is említett rendetlenség, már teljesen átvette a hatalmat a lakásban, de ami rosszabb a kosz is, mert úgy isten igazából nem jött össze a takarítás Voltak persze menetközben mindenféle állagmegőrzések, mint pl partvis használat a porszívó helyet, meg gyors feltörlés, de halottnak a csók. Most a hétvégén végre eljutottunk arra, ha nem is két nap alatt, hogy advent első vasárnapjára rend van idehaza és tisztaság. Volt rendes elpakolás, szanálás, portörlés, faltörlés, porszívózás, felmosás, fürdőszoba és konyha takarítás. Na jó, az ablak felett most szemethunytam, de jövő hétvégén annak is a végére járunk.

Ennél job érzéssel, nem is lehet leülni ebédelni: marhahúsleves, sült krumpli és zöldségfasírt. Desszertnek mákos rétes.

Hét dolog magamról

Kedves felkérést kaptam Tortaimádótól, akinek ezúton is köszönöm a megtiszteltetést!

A játék lényege, hogy leírok magamról 7 dolgot, amit még nem tudnak rólam a többiek. Kiválasztok 5 embert, akikre kíváncsi vagyok, belinkelem azokat, és értesítem őket erről.

Íme az a hét dolog:

1. Nagyon kicsi vagyok. Mindössze 151 cm mély. Halkan súgom, Maci 193 cm :)

2. Az talán kiderült rólam, hogy újságíró vagyok, és igen, nagyon szeretem a pörgést. Ám harminckét évesen már vágyom arra, hogy néhány évig csak anya és háziasszonyok legyek. Kéretik drukkolni!

3. Rendetlen vagyok, mert folyton rohanok. Sokszor nincs időm visszatenni a helyére a dolgokat Vagy direkt nem teszek vissza ezt-azt, mert ha szem előtt van nem felejtem el, hogy dolgom van vele. Ám ugyanakkor tisztaság mániás vagyok. Iszonyú pénzt költök ilyen-olyan tisztítószerekre. Az ablakpucolástól a mínusz sem riaszt vissza.

4. Nem tudok varrni, pedig nagyon szeretnék megtanulni. Ez is csak idő kérdése.

5. Félek a bohócoktól és a repüléstől (Legközelebb januárban utazom) és klausztrofóbiás vagyok. A munkahelyem a harmadikon van, naponta legalább ötször le-föl megyek, de liftbe nem szállok. Tartja legalább az alakom.

6. Kreatív vagyok a konyhában, és rengeteg új ízt kipróbáltam már. Mégis vannak hagyományos ízek amihez ragaszkodok. Ilyenek azok az ételek, amit csak úgy szeretek készíteni, ahogy Mamili (Anyukám) is főzi. Ilyenek a főzelékek és az olyan magyar nehéz ételek, amelyeket ritkán készítek. S hiába tudok főzni, olykor kétségbe tudok esni egy tök egyszerű zöldbab főzeléktől is, hogyan is kell csinálni? :)

7. Az álmom, hogy egy tó partjánál lakjak, nem messze egy nagy várostól. Pedig víziszonyom van, és bár tudok úszni, befelé sosem szoktam a nyílt vízben, csak keresztben.

A játékot tovább küldöm: Lachynak, Melissának, Olvasónaplónak, Pankának, Hobbyszakácsnak.

Homályosan látni

Na, nem mintha nem tudnék miről mélázni egy postban minden nap, vagy akár naponta többször is, elmaradásom oka teljesen egyszerű. Miután kenyérkeresetem az írás, a szakdolgozat írása, mint esti ráadás, teljesen lefárasztja az agyamat.

Már annyit ülök a gép előtt, hogy az utóbbi napokban már arra figyeltem fel, hogy 20 méteren túl már homályosan látom az arcokat, a táblákat. Próbáltam ezt a tünetet minden másra is ráfogni, de azt hiszem ez az állandó gépezéstől, olvasásától és írástól van.

Szerencsémre miután pont egy hétre rá, hogy le kell adnom a "nagy művemet" öt nap szabim lesz!

Fűszer és lélek

Végre megjelent Fűszeres Eszter szakácskönyve! Rég volt ilyen, hogy ennyire vártam volna egy szakácskönyvre! Ha minden igaz, a napokban végre a postás is csenget, hogy elhozza nekem a saját példányomat! S csak reménykedem abban, hogy Eszter nem felejtette el dedikálja nekem!

Cica

Bársony cic egyik legkedvesebb tulajdonsága, hogy megérzi mikor van rá szükség. Ha szomorúak vagy idegesek vagyunk, egyszerűen csak odajön hozzánk. Ha nem is mászik az ölünkbe, vagy nem is bújuk hozzánk, egészen biztos, hogy szorosan mellénk telepedik le.

Most, hogy itt az ősz, és korán sötétedik, délutánonként szívesen alszom egyet, ha éppen megtehetem. Ilyemkor egészen biztos, hogy odakuporodik mellém, és velem szunyál. Őrzi az álmom. Pedig ő nem az a bújós macska, sőt!

Ősz

Igyekszem mindennap sétálni. Kell. Ezeken a kisebb-rövidebb körutakról sosem érkezem haza "üres kézzel". Falevél, gesztenye miegyéb termést gyűjtögettek.
Mindenféle tökfélét is összevásároltam, mellé előveszem a már összegyűjtött halloweeni díszeket. Amelyek mikulásig, illetve első adventig díszítik a lakást.

Ricottás-spenótos lasagne

A spenótos spagettihez a mártáshoz hagymát dinsztelek, rádobom a csíkokra vágott sonkát, a nagyobb darabokra vágott gombát és a karikára szeletelt sárgarépát. Bele a spenót, só, bors, kakukkfű, bazsalikom, és fokhagyma. Randa, de finom. Sajttal megszórva tálalom.

A spenótos lasagne jóval mutatósabb, és egyszerűbb.

1 fej hagyma

1 tasak mirelit spenót vagy kiló friss

1 doboz ricotta

só

bors

kakukkfű

szerecsendió

1 gerezd fokhagyma

fél doboz lasagne tészta

sajt a tetejére

1 dl tejszín

A jénaiba: kis vaj és zsemlemorzsa

Hagymát dinsztelek, rádobom a spenótot, bele a ricotta, só, bors, kakukkfű, fokhagyma, szerecsendió. A kivajazott, zsemlemorzsázott jénaiba egy sor tészta, egy sor mártás kerül. A tetejét megöntözöm tejszínnel és megszórom sajttal. Húsz perc légkeverésen és kész a vacsi.

Fokhagymás joghurttal nyakon öntött zöld salátával tökéletes.

Lépcsőház

Ha már nincs kertem és még erkélyem se, legalább a lépcsőházban "kertészkedhetek". Legújabb szerzeményem, a reggeli piacmustráról, a kis árvácskák. Hallottam, ahogy a szomszéd nénik dicsérik milyen szépek. Hangosan is beszélnek, és nem is tudják, hogy itthon vagyok, szabit vettem ki, hogy legyen időm a szakdolgozatom megírására. De örülök, ha legalább az anyagokat annyira rendbe szedem ennyi idő alatt, hogy azon igazán el is tudjak indulni. Szóval, behallatszott, hogy örömködnek a kis szépségeken. Jó érzés, ha másnak is melegséget szerez egy apróság.

Határok

Az ember a legjobban azokban tud csalódni, akik a legközelebb állnak hozzá. Hiszen, akit szeretünk, attól várnánk utoljára, hogy megbántson, eláruljon. Ezért is tud ez fájni a legjobban. Ilyen helyzetben annyira le lehet bénulni, hogy tehetetlenül ver a szív és jár az agy tovább. Mint egy robot. S minél inkább képesek vagyunk ilyenkor mechanikusan cselekedni, annál jobban megvédjük önmagunkat.

A baj csak az, hogy utóbb, de még inkább előbb dönteni kell, aminek már a tudata is teljesen kikészíti a lelket. Ilyenkor hajlamosak vagyunk bármeddig elmenni, mert még hinni szeretnénk. De meddig csináljuk ezt? Mindaddig míg egy szép napon fel nem tesszük magunkban a nagy kérdést: hol van a legvégső határ?

Otthon-itthon

Három napot voltam otthon, azaz Budapesten, ilyenkor mindig rájövök, hogy mennyire hiányzik a lüktetés. De ennyi idő alatt már vágyom vissza "vidékre" ahol már megszoktam, és megszerettem. Erre abból jövök rá, hogy mennyire kritikus vagyok a szülővárosommal. A legnehezebb elfogadnom a koszos utcákat. Na nem mintha öt éve, amikor elköltöztem, nem így lett volna, de most szembetűnik a különbség, hogy ismerem a tisztát. Budapesten, főleg a belvárosban mindenhol ilyen-olyan egységes és elfolyó ürülék, csík, üdítős palackok, használt papírzsebkendők, kifolyt piás palackok vannak. Itt nem. Itt nyugodtan le lehet vinni a gyereket az utcára sétálni. Ott fizikailag rosszul voltam, ahogy a barátnőmmel és a másfél éves kislányával sétáltunk az Andrássy úton.

Persze, mindez ellenére, pillanatok alatt felveszem a ritmust, visszarázódok a tömegbe, rutinosan a szemetet és foltokat átlépkedve táncolok az utcán, és hangosan nevetek azon, hogy este 7-kor vásárolni indulunk, és nem a lefekvésre készülünk. S összpontosítok a szépségekre.

Kålpudding med lingon - och äppelsalsa, azaz Kelkáposzta felfújt vörösáfonya és alma szósszal

A svédek kålpudding-ja (ejtsd:kólpuding) hasonló a mi rakott kelkáposztánkhoz. Még a fűszerek is szinte ugyanazok, mégis teljesen más íze van. Úgy tudom karácsonykor eszik, legalábbis tavaly, amikor a svéd sógornőm családjánál töltöttük a szentestét, ez is a menü része volt.

Vörös áfonya lekvárral fogyasztják, ami nem édes, mint a mi dzsemjeink. A receptben salsa-t kínálnak hozzá. Ez utóbbihoz mélyhűtött vörös, azaz piros áfonyát kell vennünk. De egyszerűbb az Ikeában beszerezni a lingonsyl-t, a vörös áfonya lekvárt. Egyszerű felismerni, ezt adják a köttbullarhoz, a közismert húsgolyókhoz is. Sok receptet néztám át, vannak, akik barnaszósszal eszik.

Ez a recept a már korábban emlegetett Alla Hjärtans Recept könyvből van. Ebben nincs hagyma, de emlékszem, hogy amit én ettem abban volt. Sőt úgy dereng, mintha az karamellizált lett volna. Így én ennek megfelelően egészítettem ki a receptet. Amúgy, hasonlóan a mi klasszikus eledeleinkhez, ezt is ezerféleképpen készítik, ahány ház, annyi szokás.

Kålpudding med lingon- och äppelsalsa - Káposzta felfújt vörös áfonya és alma szósszal

1 dl rizs

3 dl tej

400 g marhahús

1 tk só

1 mk őrölt bors

1 tojás

1 kisebb kelkáposzta darab kb. 300 g

10 dkg olvasztott margarin

1 nagyobb sonka hagyma

Vörös áfonya és almaszósz:

3 dl mélyhűtött vörös áfonya

3 ek. porcukor

1 alma

fél citrom leve

A tejben megfőztem a rizst, mintha tejberizst készítenék. Mivel ezt mindig leégetem, ha csak tejet teszek bele, vízzel hígítottam. Majd bekapcsoltam a sütőt 200 fokra, hadd melegedjen elő.

A húst összekevertem a sóval, borssal és a tojással. A kelkáposztát levelekre szedtem és forrásban lévő vízben 2-3 perc alatt előfőztem, majd leszűrtem. A hagymát a felolvasztott vaj felében lassú tűz alatt megkaramellizáltam. A jénait kivajaztam, majd az alját kibéleltem a káposzta felével, erre halmoztam a hagymával elkevert húsos masszát, és a tetejét betakartam a megmaradt kelkáposztával. Letakartam alufóliával, és csaknem félóra alatt készre sütöttem légkeverésen.

Mi lekvárral ettük.

A szószt így kell elkészíteni:

Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk és nem túl vékony szeletekre vágjuk. Meglocsoljuk a citrommal, hozzáadjuk a cukrot és a vörös áfonyát, és összerottyantjuk. A káposzta mellé kínáljuk.

Titok

Másfél évvel ezelőtt vették le a vért a genetikai vizsgálathoz. Bár az eredményt ellenőrzik, azaz újra elvégzik a vizsgálatot, részben már tudom, valószínűsíthetően örököltem a betegséget, amitől a legtöbb nő retteg. De nekem így könnyebb, mert tudom, vigyáznom kell magamra. Mert így sem biztos, hogy beteg is leszek. Sőt, tudom, nem leszek az!

Ám ennek a napnak szépsége is van, aminek titkát őriznem még.

Tányérok

Évek óta tetszenek a romantikus tányérok. Nem vonz, hogy teljes készleteim legyenek, az némelyik darabból már giccsesnek is tűnhetne. A mostani letisztult, gyakran kocka alakúak is tetszenek. Nehéz választani belőlük. Bár egy-egy darabot költséghatékonyabb lenne megvenni, de H. szerint mindenből kettőt kell venni. Párosan szép az élet.

Füge

Egész évben fügét szerettem volna enni, de valahogy nincsen szerencsém vele. Többen is ígérték, hogy hoznak...nem kaptam. Aztán kedvenc sógor bácsim (az maci egyetlen egy testvére) jószívűen félretett nekem abból, amit ő is a szomszéd nénitől kapott. Mikor gondosan betettem a táskámba már láttam lelki szemeim előtt a mascarponés fügét, amit Macival jóízűen fogyasztunk el úgy, hogy közben nosztalgiázunk a Horvátországi nyaralásokon. E helyett viszont a hosszú úttól undormánnyá tört össze a gyümölcs és legnagyobb bánatomra a kukában landolt.
A kaktusz füge nem kárpótolt, jópofa, de tele van maggal, mint a gránát alma, és kevésbé finom.

Egyetemi "büfé"

Budapesti Média Intézet - Szegedi Tudományegyetem. Büfé. No comment.

Fűszeres rizsesrák

A recept egy svéd könyvből van, címe, ha jól fordítom: Recept minden szívnek. Eredetiben: Alla Hjärtans Recept. S a Szív és Tüdő Alapítvány kiadásában jelent meg, és a svéd gyógyszertárak terjesztik. Ha nem jól értelmeztem, várom a segítséget!

Amúgy nagyon könnyű, és végtelenül hamar készen van, még akkor is ha a rák farkincák mélyhűtöttek, a rizs főzése alatt forró vízben hamar felolvad. Az egész, tálalással együtt, húsz perc alatt elkészült.

1 doboz (két csomag) vadrizs mix
2 db kaliforniai paprika
1 csomag újhagyma, vagy egy kisebb sonkahagyma
1 ek felolvasztott vaj + 1 ek olívaolaj
2 tk curry
só és bors
400 g tisztított rákfarok
1/2 lime
1 fél csomag petrezselyem

Tálaláshoz: egy kicsi metélőhagyma, pár kanálnyi natúr joghurt

A rizst a dobozon feltüntetett előírás szerint megfőztem. A felolvasztott vajon és olaj keverékén megfuttattam az újhagymát, hamar hozzátettem a rákot és a petrezselymet, megborsoztam, éppen csak hogy megforgattam, nehogy keményre főzzem a rák húsát. Hozzátettem a rizst, sóztam, elkevertem benne a curryt, meglocsoltam a lime levével. Letakarva pár percig alacsony hőfokon pár percig pároltam még.
Tálalásnál joghurtot kanalaztam mellé, amit megszórtam a metélőhagymával.

A recept kb. 286 kalória, és 5,6 g a zsír tartalma

Kritika, vélemény

Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a munkám állandó "megfigyelés" alatt áll, ergo állandóan érhetnek olyan vélemények, amelyek bántanak. Az elismerések és dicséretek mellett bőven kapok bántó megjegyzést, nem építő kritikát. Mégis kiakaszt az, ha pusztán azért titulál valaki "bértollnoknak" mert az illetőnek nem tetszik a téma, amiről írtam. Ehhez nehéz hozzászokni. Ilyenkor kell egy kis idő mire megint a klaviatúra mögé tudok, ülni. Valahol szerencse, hogy a napisajtónál nincs idő arra, hogy a sebeimet nyalogassam.

Szüreti Bál

Szombati program: kiadós reggeli, recept nézegetés, ebéd tervezés, vásárlás, recept elnézés és így alapanyag hiány miatt menü módosítás, majd főzőcske, takarítás, film nézés. Már esteledett, amikor átfutott az agyamon jó lenne egy kicsit bulizni, s hogy a kívánságom teljesüljön jött is két meghívás ugyanarra a szüreti bálra.

Nem csak az első tombola nyereményünk miatt - jó minőségű műanyag konyhai tálak - hanem a tánc miatt sem szabadott volna kihagyni a bált. Négy számot roptunk végig úgy, hogy nem léptünk egymás lábára, tartottuk a ritmust és viszonylag elég ügyesen hagytam magam vezetni. Ami ugye így, hogy ő 194, én meg 151 cm igazi mutatvány. És még élveztük is. A hét és fél év alatt nem táncoltunk együtt ennyit.

Vasárnap: hihetetlen, hogy mi minden tud egy lakásban felhalmozódni azzal, hogy az nagyon kell, az még jó lesz valamire. Vagy kaptuk, de nem tetszik, esetleg valaha jó volt, de már meguntuk. A szekrények meg tele, és minden polc tele van. A takarítás kész borulás, mire minden kacatot arébb rámolunk. Ma egy részét kidobáltuk, elajándákoztuk, hogy ne foglalja a helyet. S még nem vagyunk kész. De jó érzés, hogy egyre nagyobb a rend körülöttünk.

Körömlakk

Na ja, nekünk nőknek annyi kenceficét és egyéb trükköt kell használnunk ahhoz, hogy jól nézzünk ki, hogy ahhoz, külön melót kell vállalnunk a fő munkánk mellett, ha nincs olyan fizetésünk, vagy anyagi hátterünk (örökség, férj ecetera) ami a költségeket állná.
Ennek az aránya ráadásul a kor előre szaladtával nő. Huszonvalahány kilót adtam le magamról és nem győzöm lecserélni a ruhatáramat. Az hagyján, hogy a mindennapi felsők a pólók, pulóverok, és blúzok mellett a nadrágok , szoknyák totál lecserélődtek. Hogy a kabátok, kosztümök. De a melltartók, a bugyik, sőt a zoknik és a cipők is!!! Az övekről már nem is beszélve. Döbbenete, mire összeállítom az új ruhatáramat, addig abból egy négy tagú család hónapokig elél.
A legmegdöbbentőm a fokozatosság, a nadrág, ami még jó volt tavasszal, ősszel már nagy.
Atya ég, nem bírom anyagilag. A cipőből kilépek, a kabát nagy, a melltartó lötyög, az öv nem tart, a bugyi lecsúszik. Nincs kosztümöm, alkalmi feketém (amiről minden női magazin ír, hogy kell- persze ilyenkor elfelejtem, hogy ilyeneket mi is leírunk, mert más is megírta) téli kabátom, őszi cipőm, fehér blúzom, alkalmi szoknyám.

Arról nem is merek beszélni, hogy harminckét évesen, elmúlt a hamvasság, van viszont ránc. A krémek, pakolások, samponok, ránctalanítók, a körömlakkok, rúzsok, pirosítók, a parfümök és miegymás egy kész vagyon.

És persze egyre fiatalabb lányok rohangálnak az utcán..s velük kell felvenni a versenyt. Kiakasztó!

Kertészkedés

A nágy fal közül kimenni egy kertbe diót szedni, gereblyézni, metszeni a bokrokat, levágni a tetőre rálogó faágakat, még akkor is lelkig hatoló, ha a fizikai meló elfáraszt. Persze, könnyen mondom, de jó lenne egy kert, mert nekem is lenne, hová kiülni a reggeli kávémmal, leszedni frissen a bazsalikomot (és nem a cullináriból hozni csokorszámra), virágokat ültetni, lugasnak felfutattni a szőlőt...de mindezt ápolni, gondozni napról-napra, hétről-hétre nem kis feladat.

Mégis vágyom rá. Ma fáj minden porcikám, de a fájdalom azonnal édessé változik, ahogy ránézek az ott szedett zöldségekre. Kár, hogy anyósom nem tudja megtartani a házat, amit édesapja után örökölt. S ez fáj Macinak is.

Angyalok és Tündérek

Vannak helyek ahová azért szeretek visszamenni, mert szépségükkel, harmóniájukkal feltöltenek. Ilyen a tatai Angyalok és Tündérek Galéria is. Mind a kiállító terem és az épület teljes összhangban vannak egymással. Szerencsés vagyok, hogy ismerhetem a tulajdonosaikat is. Ha szomorú, fáradt vagy lehangolt vagyok, egyszerűen csak megnézem a galériában készült képeket, és máris jobban vagyok.

Itt otthon

Paradicsomkert, Bagolyvár, Vadorzó, Síkvölgy, Békepipa, Turul, Radír, Alsógalla, Lapatári Malom, Galla-Patak, Baromállás düllő, Platán tér, TIT, Tisztikaszinó, 30 évesek parkja, Vitány Vár, Által-ér, Feszty, Kék Duna, Jubileum Park...

Ezek a kifejezések, helyek, nevek öt éve szinte semmit nem jelentettek. Ma már boldogsággal tölt el, ha arra gondolok, tudom mit jelentenek, mi több, emlékeim fűződnek hozzá.

Szeptember 13.

...kimondani is hihetetlen. Mintha csak egy-két évről beszélnénk legfeljebb. Csírázó szerelemmel, lazán, felelőtlenül, kalandként felfogva álltunk Attila, az anyakönyvvezető elé. (áááááá, semmi nem volt rendhagyó) A csütörtöki szertartás a XI. kerületi Bocskai úti Polgármesteri Hivatal egyik alagsori kis hivatali szobájában volt. Mire kimondtuk egymást követően az Igen-eket, s a tanukkal együtt aláírtuk az anyakönyvet... tán éppen elmúlt öt perc. Gratuláció helyben, fotók az épület bejárati lépcsőjén, pezsgő a szomszédos Pingvin sörözőben.

Mindez ma, hét éve történt.... pedig hét hónapot sem adtak nekünk...

Családi nap

Egyszer ezt is megéltem. Már nem gyermekként vettem részt anyukám munkahelyi összeröffenésén, hanem a saját melóhelyem családi napján ebédeltem, jaccuziztam, szaunáztam, pingpongoztam a kollegákkal és rokonaikkal, játszottam a munkatársak gyerekeivel, és beszélgettem a kollegák feleségeivel, férjeivel.

Maci rúgta a bőrt, fel is hasította a mezítlábasan a bőrét, de mégis jól érezte magát. Mikor már mindenki hazament, még félig végig sétáltuk a malomerdő tanösvényét. Ismerkedtünk a növényekkel és a madarakkal. Hallgattuk az erdő csendjét, és beszélgettünk. Magunkról is. Arról merre halad a mi utunk.

Csészényi

A pesti kávéházak többször élték fény korukat, gondoljunk csak az 1800-as évekre, majd a világháború előtti időszakra. Lassan, de újra kultúrája van a kávézóknak, cukrászdáknak, s a feléledését kíváncsian követem.

Már tíz évvel ezelőtt, amikor az érettségire tanultam mániámmá vált, hogy egy nagy adag tejeskávé és egy finom szelet sütemény mellett terítettem szét a tételeimet... ez azóta sem változott. Kávéházakba járok tanulni, vizsgák előtt felkészülni, lazulni, majd utána ünnepelni és idegességet levezetni.

Sok helyen jártam már, több kedvencem is van. Az egyik ezért, a másik azért. Bár a Csészényi Kávézóba még csak most jártam első ízben, a jó ízlésű zsúfoltsága, a berendezése, a széles kínálata, a kiszolgálás megfogott. A kávéőrlőkkel kirakott fal önmagáért beszél. Tetszettek az emberek is, akik beültek oda. Már várom, hogy visszamehessek!

Orchidea

A nappali déli fekvésű, közvetlenül az ablakba állítani növényt szinte lehetetlenség. Az Orchideát is át kellett menekítenem a túl oldalra, mert elkezdte a nap égetni a leveleit. Így a virág átköltözött a konyhába, ami viszont északi fekvésű. Remélem, nem veszi zokon szegénykém. Máshová a cicák miatt nem nagyon tudom hová tenni.

Hétvége

Ez az egyik olyan kevés hétvégék közé tartozik, amikor egyikünk sem dolgozik. Persze, hogy ilyenkor esem ágynak a nyárvégi náthától, de sebaj, összevackolni így is nagyon jól lehet. Teszünk-veszünk, finomakat és nagyot eszünk, dvd-zünk.

A teszünk-veszünk alatt kipucoltuk a tálaló szekrény fiókját, Maci szétszereli a kézi robot gépemet, ami tele ment tésztával és ezért már be sem indul. Én rendbe tettem a fűszeres dobozaimat, elképesztő mennyiségű tasakom zacskóm és üvegem van. Persze ezalatt rájöttem, egy csomó minden éppen elfogyott, vagy fogyóban van. Ilyen pl. a kardamum, amit itthon nem is találok, legutóbb is Svédországból hoztam, a sógornőmtől kaptam. (Ha valóban jönnek karácsonykor feltétlenül mondanom kell a tesómnak, hogy hozzanak). Fogyóban a valódi vanília, nincs már rózsavizem, és az öt fűszer keveréket is újra össze kell raknom.

Ma, hogy már egy fokkal jobban vagyok végre lemossuk a kocsit. Már csak azért is, mert ha minden jól megy, és végre meggyógyítják az autó doktorbácsik a tütünket, végre visszaadjuk anyósét, és hát ugyibár azt mégis csak tisztán illene.

Soma

Nem sok kedvem volt egy újabb kötelező esti programhoz, miután pár hete, az egyéves kaszinó születésnapi partija nem nagyon jött be. Főleg mikor megláttam, hogy a fellépő énekesnő annyira playback, hogy tánc közben teljesen oldalra vagy hátra fordul, még tátogni is elfelejt. Ha két perces interjút adott, sokat mondott, és abból kellett írnom valamit. Leírhatnám a nevét, de korrekt akarok maradni.

Ezzel szemben, viszont nyugodt szívvel mesélem, hogy Soma nagyon jó fej. Miután mindig nagyon "soknak" éreztem őt, felvérteztetve mentem: többet kell szűrnöm, mint átlagosan. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak olyan dolgok, amiket nem tartottam most is túlzásnak, vagy túl ezoterikusnak...de hát ő attól Soma, hogy ami a szívén a száján. Ugyanakkor most már nem csak azt éreztem, hogy folyamatosan tör belőle önmaga, az energia. Most, hogy végzett pszichológus lett, a mondanivalóját elismerhető szakmai tudással támasztotta alá.

Az is jól esett tőle, hogy különösebben nem változtatott az írásomon, és klassznak tartotta, ahogyan összefoglaltam az előadását.

Kafka levese

Könyvesboltba nem szabad bemennem. Vagy el kell fogadnom a tényt, üres kézzel nem távozok. Lélektani határokat szoktam meghúzni, hogy visszafogjam magamat. Ez most kétezer forint volt. Nem véletlenül. Szinte képtelenség ennyiért (jó) könyvet kapni. Tévedtem.

Az irodalomnak és a gasztronómiának nehezen tudok ellenállni. A kettőnek együtt meg végképp nem. Főleg, hogy ha ezt a kettőt úgy párosítják, ahogy nem gondoltam volna. Mark Crick fotós nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor elkezdett mások stílusában írni. Nem aprózta el, amikor a cím adó Kafka, Gabriel Garcia Márquez, Virginia Wolf, Graham Greene, Jane Austen és még sorolhatnám, tollát, akarom mondani fakanalát, vette a kezébe. Szinte el is hisszük ők írták, még akkor is ha tudjuk mindez paródia. Abból is szenzációs.

Bécs

Élőben látni mégis csak más Friedensreich Hundertwasser házát, mint képről. Nem mondom, hogy a festményeitől elájultam, mert bizony némelyik kimondottan soknak bizonyult nekem, de a "hundivasi" ház tényleg kihagyhatatlan, a színes falakkal, kövekkel kirakott padlójával, az ablakból kinövő virágaival. http://www.kunsthauswien.com/

Bécs, mint mindig most is lenyűgözően szép. Hol Budapestet látom vissza a több száz éves épületeivel, hol Stockholmot a modern, egyszerű lakóházaival. Bécs tiszta. A nagy, széles útjai, rengeteg sétáló utcája és a sok zölddel emberléptékű. A belvárosban sétálni, kész divatbemutató: jól öltözött nők és férfiak. Mindenhol turisták. Az osztrák főváros nagy előnye, hogy honlapja az összes eu nyelven helyesen írva is olvasható: http://www.wien.info/

Harminckét év

József Attila:
Születésnapomra

Harminckét éves lettem én -

meglepetés e költemény

csecse becse:

ajándék, mellyel meglepem

e kávéházi szegleten

magam

magam.

Harminckét évem elszelelt

s még havi kétszáz sose telt.

Az ám,

Hazám!

Lehettem volna oktató,

nem ily töltőtoll koptató

szegény

legény.

De nem lettem, mert Szegeden

eltanácsolt az egyetem

fura

ura.

Intelme gyorsan, nyersen ért

a "Nincsen apám" versemért,

a hont

kivont

szablyával óvta ellenem.

Ideidézi szellemem

hevét

s nevét:

"Ön, amig szóból értek én,

nem lesz tanár e féltekén" -

gagyog

s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,

hogy költőnk nem nyelvtant tanul,

sekély

e kéj -

Én egész népemet fogom

nem középiskolás fokon

taní-

tani!

(1937. április 11.)

Spenótos lasagne

Versenyt űzök abból, hogy minden piacmustrám alkalmával felfedezzek valami különlegességet, vagy legalábbis megtaláljam a szezonális áru legolcsóbb kínálatát. Kedvenceim azok a nénik és bácsik, akik a kertjükből összeszedett finomságokat árulják, és még patika mérlegen számolják a mennyiséget. Így vittem haza 100 forintért egy óriási hosszú sárga tököt, negyvenért egy csomag mini jég csap retket, kétszázért fél kiló spenótot, százhatvanért egy kiló apró szemű, nap ízű paradicsomot.

Kolleganőimet hívtam meg ebédre a minap, egyikük miatt kihagytam most a gombát, de egyébként elmaradhatatlan. Általában spagettivel készítem.

Spenótos spagetti, most lasagne
4 személyre

Fél kiló friss vagy 25 dkg mélyhűtött spenót
1 csokor zsenge sárgarépa
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
15 dkg sonka
20 dkg gomba
10 dkg bacon
15 dkg sajt
2,5 dl tejszín
só, bors
kakukkfű
olíva olaj

+ a megfelelő tészta

A hagymát a baconon és némi olíva olajon megdinsztelem. Majd hozzá dobom a kockára vágott sonkát, a közepes vastagságú karikákra szeletelt sárgarépát, és egy kis idő múlva a negyedelt gombát. Jól összefonnyasztom, majd jöhet a spenót. Némi víz alá, ha nem enged eleget, és fedő alatt párolom. Só, bors, kakukkfű, zúzott fokhagyma megy még bele. Néha rám jön és oregánót, vagy bazsalikomot is adok hozzá. A legvégén a tejszínt sem hagyom ki. Nem keverem össze a kifőtt tésztával, mert 'randa, de finom".

Lasagne változatban kivajazott, zsemlemorzsázott jénaiban rétegzem egy doboz tésztával, és ha kell a rétegek között besamellel meglocsolom, de most például kihagytam, mert elég leveses volt a friss spenót miatt.

A szokásos besamell: 4 dkg olvasztott vajra, 4 ek. lisztet szépen megpirítok és 4 dl meleg tejjel sűrűre főzök. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítem.