2010. április 12., hétfő

Szelektív


Számít vagy sem, mérvadó vagy sem, az én lelkiismeretem ne száradjon azon, hogy nem szelektív dobom ki a szemetet. Korábban is sokszor foglalkoztatott a gondolat, de mióta Zalán él, és tudom, hogy kell hogy legyen neki egy bolygó, ahol felnőhet, és ez történetesen nem más, mint a Föld, ahol élünk, hát igyekszem vigyázni rá a magam módján. Külön gyűjtjük az üveg, a papír hulladékot, a pet palackokat is a megfelelő kukába hajítjuk. Viszont nagy bánatomra, itt ahol lakunk nem találtam még olyan konténert, ami a nem az üdítős palackoknak, hanem egyéb műanyag flakonoknak lenne fenntartva. Pedig óriási mennyiségű műanyag hulladék torlódik fel egy háztartásban, a samponos-tusfürdős-krémes flakonok, a különböző tisztítószerek műanyagja, a tejföl-túró-kefir-joghurt dobozok, amelyek mind-mind kiöblíthetőek, és tisztán kidobhatóak. Rengeteg a fennmaradó papír hulladék is, kezdve a konyhában a lisztes-cukros-rizses papír tasakok, dobozoktól, a fűszerek, csokoládék papír csomagolásán át, a sütő papíros és vaníliáscukor kis tasakokig. A fürdőszobában ott hevernek a kozmetika krémek, fogkrémek, a gyógyszerek kis karton dobozai. Nem beszélve a csecsemők, kisgyerekek táplálkozásához a tápszeres, tejpépes porok és egyéb ételek kartonjaiig.

Nem nagy fáradtság, én még élvezem is, ráadásul beiktattunk erre külön egészségügyi sétákat is, így Zalán is megtanulja, hogy
mit, hová dobunk ki. S bízunk benne, hogy az illetékesek nem egy kupacba, hanem a megfelelő feldolgozókba szállítják azokat.

2010. április 7., szerda

Kolbászos-zöldborsós spagetti

Annyira elfáradtam az utóbbi időben, most hogy Zalánnak napokig magas láza volt, s közben meg írnom kellett a szakdogámat, hogy tegnap este, mint aki jól végezte a dolgát egyszerűen ledobtam magamat a tévé elé, miután a kis főhercegem elaludt. S csak ma reggel eszméltem rá, hogy nem főztem ebédet a ház urának. Így gyorsan kellett cselekednem. Ennek lett vége ez a kolbászos-zöldborsós spagetti.


25 dkg durum tésztából spagetti, 20 dkg mélyhűtött zöldborsó, fél szál parasztkolbász, 1 ek. fehérbor ecet, 1 tömlős natúr camping sajt, 1 duci gerezd fokhagyma, bőségesen só és bors, 2 csipet őrölt kömény, 1 csomag petrezselyem, 1 ek. só nélküli bio "vegeta", 5 dkg vaj, 10 dkg füstölt trappista

A tésztát bő sós vízben kifőztem a szokásos módon. Míg az főtt, elkészítettem rá a ragut. Vajon megfuttattam a karikára vágott kolbászt, nyakon zúdítottam az ecettel, magas lángon hagytam, hogy elpárologjon, majd hozzádobtam a fagyos zöldborsó golyókat, átforgattam, majd felöntöttem az egészet 1 dl vízzel. Míg a víz fele el nem párolgott alatta, addig felaprítottam a fokhagymát, hozzáadtam, majd belenyomtam a krémsajtot és sóztam, borsoztam és belekevertem a bio "vegetát" is. Hagytam egyet rottyanni még a tűzhelyen, majd a kifőtt tésztát beleszedtem, és hagytam, hogy a tészta főző levéből is jusson. Gondosan elkevertem az egészet, megszórtam petrezselyemmel és őrölt köménnyel. Reszelt sajttal a tetején csomagoltam.