Fagyi és séta

Lehetőség szerint minden nap sétálok és fagyizok. Így a harmincadik héten már folyamatosan ég a gyomrom, és a hideg fagylalt tűnik a legjobb megoldásnak rá. Se a B6 vitamin, se a magneB6, se a homeopáthiás szerek, se a gyömbér, se a kóla, se a sima buborékos-citromos ásványvíz nem segít, maximum csak kicsit enyhíti az állandó nyomás érzetet.
A legjobb a fagyit a sétával összekötni. Az Öreg-tónál nem csak sétálni szoktunk, hanem pihenni is. A kék kockás pokrócon elfeküdve igazi élmény olvasni, tanulni. Még akkor is, ha néha el-elbújik a napocska a felhők mögé, mint ahogy ma is tette.

Ősz

Igyekszem mindennap sétálni. Kell. Ezeken a kisebb-rövidebb körutakról sosem érkezem haza "üres kézzel". Falevél, gesztenye miegyéb termést gyűjtögettek.
Mindenféle tökfélét is összevásároltam, mellé előveszem a már összegyűjtött halloweeni díszeket. Amelyek mikulásig, illetve első adventig díszítik a lakást.

Családi nap

Egyszer ezt is megéltem. Már nem gyermekként vettem részt anyukám munkahelyi összeröffenésén, hanem a saját melóhelyem családi napján ebédeltem, jaccuziztam, szaunáztam, pingpongoztam a kollegákkal és rokonaikkal, játszottam a munkatársak gyerekeivel, és beszélgettem a kollegák feleségeivel, férjeivel.

Maci rúgta a bőrt, fel is hasította a mezítlábasan a bőrét, de mégis jól érezte magát. Mikor már mindenki hazament, még félig végig sétáltuk a malomerdő tanösvényét. Ismerkedtünk a növényekkel és a madarakkal. Hallgattuk az erdő csendjét, és beszélgettünk. Magunkról is. Arról merre halad a mi utunk.

Bécs

Élőben látni mégis csak más Friedensreich Hundertwasser házát, mint képről. Nem mondom, hogy a festményeitől elájultam, mert bizony némelyik kimondottan soknak bizonyult nekem, de a "hundivasi" ház tényleg kihagyhatatlan, a színes falakkal, kövekkel kirakott padlójával, az ablakból kinövő virágaival. http://www.kunsthauswien.com/

Bécs, mint mindig most is lenyűgözően szép. Hol Budapestet látom vissza a több száz éves épületeivel, hol Stockholmot a modern, egyszerű lakóházaival. Bécs tiszta. A nagy, széles útjai, rengeteg sétáló utcája és a sok zölddel emberléptékű. A belvárosban sétálni, kész divatbemutató: jól öltözött nők és férfiak. Mindenhol turisták. Az osztrák főváros nagy előnye, hogy honlapja az összes eu nyelven helyesen írva is olvasható: http://www.wien.info/

Óra

Ahányszor "hazamegyek" annyiszor csodálkozom rá a város nyüzsgésére, mintha nem is ott éltem volna az életem nagyobb részében. Ilyenkor, mindig észreveszek valami újat, és fényképezek, mint egy turista. Bár nem érzem magamat idegennek, valahogy mégsem érzem magamat bennfentesnek. Ugyanakkor Tatabányán még öt év után sem érzem itthon magam, mint ahogy Budapesten sem vagyok már otthon....bár fél óra után már képes vagyok újra együtt lüktetni a várossal.

Naplemente

Öreg tó. Kockás pokróc. Újságok és könyvek. Egy-egy óriási sajtos hamburger a tó melletti resti egyikéből. Sétáló nénik, kocogó fiatalok, kerékpározó családok, kutyát sétáltatók. Az ebek időnként átnyargalnak a pokrócon és rajtunk. Az egyik kölyökkuty a tóból kifutva éppen ránk rázná a vizet, de a gazdája időben kapcsol. Naplemente.

Balaton

Ma szabadnapom van. Gondoltuk, délelőtt ügyeket intézünk, a baleset után akad mi után rohangálni, délután meg strandra megyünk. De persze, az idő megint csak ellenünk dolgozott, mint kéthete a Balaton. Három nap nyaralásból mindössze pár napsütéses óránk volt. Igaz, mi úgy is jól éreztük magunkat.

Esztergom

Munkácsy Mihály képeit már a művtöri könyvekből megszerettem. Bár nem voltak sokan, mégsem tudtam annyi időt állni egy-egy képe előtt, mint szerettem volna. Kivéve, Apa születésnapja című festménye előtt. Ez a kép, egy hasonló hangulatú másikkal együtt, két terem ajtaja között volt felfüggesztve, kicsit kiesve a látogatók útjából, így ezt többször, hosszú percekig is csodálhattuk.

Különösen attól voltam boldog, hogy együtt néztük meg a kiállítást, még ha a tárlat utolsó napjára sikerült elmennünk. Nagyon szeretem, amikor megvitathatunk egy közösen nézett képet, olvasott könyvet vagy látott filmet.

Az esztergomi kirándulás egy csomó közös emléket is felidézett bennünk. A 29. szülinapomat, szintén Esztergomban. Már az út is meglepetés volt, hát még az ebéd a Csülök Csárdában, nem beszélve a torta szeletekről, amit a pincér hozott ki.

Maci meg is állapította önmagáról, hogy ő milyen figyelmes férj, hiszen a 30. szülinapomra is meglepetés partit szervezett, ami előtt még lovagolni is elvitt. Dicsértem is a kreativitását, hogy továbbra is megtartsa ezt a jó szokását.