A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vásárlás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vásárlás. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 20., szerda

Brendon és a telefon

Egyszerűen nem is értem, hogyan teheti meg egy ekkora üzletlánc, hogy egyetlenegy vevőszolgálati telefonszámot tart fenn, és nem többet. És az is egy mobil szám! Illetve hazudok, van még egy vonalas központi számuk is. Csakhogy mindkettőt képesek több hívás utánra sem felvenni. Hogy lehet, hogy nincs minden Brendonnak külön elérhető telefonszáma, ahová a vásárló telefonálhat? Akár érdeklődni, akár panaszkodni? Könyörgöm, a kismamák, kispapák itt nem pár forintot, hanem gyakran súlyos tíz-, százezreket hagynak ott.
Engem most teljesen kihoztak azzal a sodromból, hogy egy hibás, visszavitt, javított és nem kicserélt áru elhozataláról nem tudok érdeklődni. Egy olyan áru után, ami már az első használat után nem működött rendeltetésszerűen. Csak tudnám, hogy miért vannak annyian oda ezért az áruházláncért, amikor nem hogy nem széles az árukészletük, amilyük van az sokszor jóval drágábbak, mint máshol, gyakran nem egyezik a weboldalon hirdetett árukészlet a valóssal, ráadásul, már az elérhetetlenségük miatt sem lehet elmondani a kiszolgálásukról, hogy vevőközpontú lenne. Hiszen tíztől vannak nyitva hétig, vagyis abban az időben, amikor a legtöbb ember dolgozik, na már most a legtöbb Anyuka nem egyedül, hanem Apukával együtt vásárol(na).

2010. szeptember 12., vasárnap

Káposzta 10597 Forintért


Nem vásároltunk keveset, de azért annyira sokat sem. Mégis a hideg vert ki bennünket, amikor a pénztáros a végösszegnél 21 680 Ft-ot közölt velünk.

A blokkot persze végignézve kiszúrtuk a gyanúsan drága tételt, ami egy közönséges káposzta volt, vaddisznó chorizoként címkézve 6990 Forintért kilogrammonként.

Nagy elnézések persze, de ha mi nem böngésszük át tüzetesen a fél méteres blokkot, akkor az Interspar beljebb van a mi kárunkra.

2010. augusztus 27., péntek

Tchibo - a mézesmadzagával


Kedvenc üzleteim közé nőtte magát a tchibo az utóbbi félévben. Rendszeresen küldött hírlevelük szinte mindegyikében találok valamit amire tudnék pénzt költeni. Most már odáig fajult a frusztrációm, hogy már szinte fáj a szívem, és inkább jó lenne meg sem néznem éppen mit is kínálnak. Amit nem tudok nem fáj alapon. Legújabb szerzeményem most ezek a táskák lehetnének, és valahol szerencsés vagyok, hogy nem kell választanom, a kék lenne vagy barna inkább a kosaramban.