2008. augusztus 20., szerda

Harminckét év


József Attila:
Születésnapomra

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse becse:
ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.
Harminckét évem elszelelt
s még havi kétszáz sose telt.
Az ám,
Hazám!

Lehettem volna oktató,
nem ily töltőtoll koptató
szegény
legény.
De nem lettem, mert Szegeden
eltanácsolt az egyetem
fura
ura.
Intelme gyorsan, nyersen ért
a "Nincsen apám" versemért,
a hont
kivont

szablyával óvta ellenem.
Ideidézi szellemem
hevét
s nevét:
"Ön, amig szóból értek én,
nem lesz tanár e féltekén" -
gagyog
s ragyog.

Ha örül Horger Antal úr,
hogy költőnk nem nyelvtant tanul,
sekély
e kéj -
Én egész népemet fogom
nem középiskolás fokon
taní-
tani!
(1937. április 11.)

2008. augusztus 17., vasárnap

Spenótos lasagne


Versenyt űzök abból, hogy minden piacmustrám alkalmával felfedezzek valami különlegességet, vagy legalábbis megtaláljam a szezonális áru legolcsóbb kínálatát. Kedvenceim azok a nénik és bácsik, akik a kertjükből összeszedett finomságokat árulják, és még patika mérlegen számolják a mennyiséget. Így vittem haza 100 forintért egy óriási hosszú sárga tököt, negyvenért egy csomag mini jég csap retket, kétszázért fél kiló spenótot, százhatvanért egy kiló apró szemű, nap ízű paradicsomot.

Kolleganőimet hívtam meg ebédre a minap, egyikük miatt kihagytam most a gombát, de egyébként elmaradhatatlan. Általában spagettivel készítem.

Spenótos spagetti, most lasagne
4 személyre

Fél kiló friss vagy 25 dkg mélyhűtött spenót
1 csokor zsenge sárgarépa
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
15 dkg sonka
20 dkg gomba
10 dkg bacon
15 dkg sajt
2,5 dl tejszín
só, bors
kakukkfű
olíva olaj

+ a megfelelő tészta

A hagymát a baconon és némi olíva olajon megdinsztelem. Majd hozzá dobom a kockára vágott sonkát, a közepes vastagságú karikákra szeletelt sárgarépát, és egy kis idő múlva a negyedelt gombát. Jól összefonnyasztom, majd jöhet a spenót. Némi víz alá, ha nem enged eleget, és fedő alatt párolom. Só, bors, kakukkfű, zúzott fokhagyma megy még bele. Néha rám jön és oregánót, vagy bazsalikomot is adok hozzá. A legvégén a tejszínt sem hagyom ki. Nem keverem össze a kifőtt tésztával, mert 'randa, de finom".

Lasagne változatban kivajazott, zsemlemorzsázott jénaiban rétegzem egy doboz tésztával, és ha kell a rétegek között besamellel meglocsolom, de most például kihagytam, mert elég leveses volt a friss spenót miatt.

A szokásos besamell: 4 dkg olvasztott vajra, 4 ek. lisztet szépen megpirítok és 4 dl meleg tejjel sűrűre főzök. Sóval, borssal és szerecsendióval ízesítem.



2008. augusztus 16., szombat

Pehely(ke)

A "kis drága" ezt művelte ma reggelre. Kisértetiesen hasonlít előző cicánkra, akit hasonló "húzásaiért" ajándékoztunk el kertes házban lakó barátainknak. Reméljük, megtanulja, hogy nem szabad, mert így az a kolleganőm sem viszi el, aki egyébként nagyon szeretné őt. Mi meg teljesen kiborolunk. Pedig nem lehet betelni vele, annyira imádnivaló. Állandóan krüttyög, zörög. A dorombolója olyan hangos, hogy kénytelenek vagyunk kizárni a hálóból, ha aludni is szeretnék. Mert egyébként folyton láb és kéz alatt van, nem tágít mellőlünk.



Cukkini

Különösképpen nem szerettem a cukkinit, csak rántva. Majd jött a mártogatós, a cukkinis quiche, a cukkini-főzelék, a cukkini leves, majd megismertem Fűszeres Eszter cukkinis szószát és azóta a rabjává váltam. Egyetlen egy problémám a recepttel, hogy folyton elkeverem valahová, gyakran azt is elfelejtem, kitől is vettem "kölcsön". Hogy legközelebbre is meglegyen, inkább megosztom másokkal itt, hogy megtaláljam.

Fűszeres Eszter cukkini szósza mascarponéval

Hozzávalók:

2 kicsi cukkini
4 gerezd fokhagyma
2,5 dl tejszín
20 dkg mascarpone
5 dkg kéksajt
2 tojás sárgája
só, borsszerecsendió
4-5 levélke zsálya
5 dkg vaj
2 ek extraszűz olívaolaj

A cukkínit lereszeltem nagy lyukú reszelőn. Megsóztam, majd kinyomkodtam a levét. Egy serpenyőben megolvasztottam a vajat, beledobtam az összezúzott fokhagymát, kettőt kevertem rajta, és hozzáadtam a cukkinit. 5-6 percig pároltam, fűszereztem, és belekevertem a mascarponét, és kicsit összefőztem. Elkevertem a tejszínt a tojás sárgákkal, és ráöntöttem a cukkínis masszára. Csak egy rottyanásnyi időt adtam neki, és le is tekertem a lángot, nehogy kicsapódjon a tojás, vagy a vaj a tejszínnel. Miután elzártam, csak akkor kevertem bele a kéksajtot, és az olívaoljat. Egyszerű tésztával, kevés parmezánnal is kiadós étel.

Az eredeti itt olvasható: http://fuszereslelek.blogspot.com/2008/04/cukini-szosz-tortellini.html




2008. augusztus 14., csütörtök

Búcsú


Lachy barátom ma elutazott Londonba. Nem városnézni vagy nyaralni, hanem dolgozni. Hosszú időre. Bár tudom, hogy neki ez így jó, és remélhetőleg jó helyen lesz, mégis szomorú vagyok. Nem szeretek búcsúzkodni. Viszlát!

2008. augusztus 12., kedd

Új családtag

Egy hete találta Maci a kis párát kerékpározás közben. Mást nem tehetett, mint kórházba vitte, ahol egy bő hét alatt kigyógyították a macskanáthából, a gyulladt szemekből, a bolhákból. Le sem merem írni, mennyibe fáj ez nekünk. Mindenesetre ma hazahoztuk, itt szörcsög mellettünk, csak Bársony cica nincs kibékülve a helyzettel, ő órák óta már a konyhában fúj és morog. Hogy mégis mi lesz vele később, nálunk marad, vagy esetleg elviszi valaki, ez még a jövő kérdése.

2008. augusztus 11., hétfő

Baracklekvár


Már teljesen kétségbe voltam esve, hogy idén lemaradtam a baracklekvár főzésről, amikor megláttam a gyümölcsöt az üzletben. Ugyan nem kajszi, hanem rózsa fajta, de így legalább van egy plusz íze. Lepucolni ezt a fajtát még leforrázva sem könnyű, tehát maradtam a passzírozásnál. A másfél kilóhoz negyven deka cukrot, és egy csomag vaníliás cukrot adtam. Így csak egy kisebb üveggel tudtam elrakni a tiszta baracklekvárból és maradt egy kis tálnyi, amiből már ma reggel is falatoztunk a friss vajas zsemlére kenve.

Eltettem a passzírozásból vissza maradt lekvárt is, amiben a héj is benne van, így nem olyan lágy, hanem inkább dzsemszerű. Ezt beraktam a hűtőbe, jó lesz süteménybe.

2008. augusztus 7., csütörtök

Óra

Ahányszor "hazamegyek" annyiszor csodálkozom rá a város nyüzsgésére, mintha nem is ott éltem volna az életem nagyobb részében. Ilyenkor, mindig észreveszek valami újat, és fényképezek, mint egy turista. Bár nem érzem magamat idegennek, valahogy mégsem érzem magamat bennfentesnek. Ugyanakkor Tatabányán még öt év után sem érzem itthon magam, mint ahogy Budapesten sem vagyok már otthon....bár fél óra után már képes vagyok újra együtt lüktetni a várossal.


2008. augusztus 5., kedd

Naplemente


Öreg tó. Kockás pokróc. Újságok és könyvek. Egy-egy óriási sajtos hamburger a tó melletti resti egyikéből. Sétáló nénik, kocogó fiatalok, kerékpározó családok, kutyát sétáltatók. Az ebek időnként átnyargalnak a pokrócon és rajtunk. Az egyik kölyökkuty a tóból kifutva éppen ránk rázná a vizet, de a gazdája időben kapcsol. Naplemente.


Balaton

Ma szabadnapom van. Gondoltuk, délelőtt ügyeket intézünk, a baleset után akad mi után rohangálni, délután meg strandra megyünk. De persze, az idő megint csak ellenünk dolgozott, mint kéthete a Balaton. Három nap nyaralásból mindössze pár napsütéses óránk volt. Igaz, mi úgy is jól éreztük magunkat.