Pehely(ke)

A "kis drága" ezt művelte ma reggelre. Kisértetiesen hasonlít előző cicánkra, akit hasonló "húzásaiért" ajándékoztunk el kertes házban lakó barátainknak. Reméljük, megtanulja, hogy nem szabad, mert így az a kolleganőm sem viszi el, aki egyébként nagyon szeretné őt. Mi meg teljesen kiborolunk. Pedig nem lehet betelni vele, annyira imádnivaló. Állandóan krüttyög, zörög. A dorombolója olyan hangos, hogy kénytelenek vagyunk kizárni a hálóból, ha aludni is szeretnék. Mert egyébként folyton láb és kéz alatt van, nem tágít mellőlünk.

Cukkini

Különösképpen nem szerettem a cukkinit, csak rántva. Majd jött a mártogatós, a cukkinis quiche, a cukkini-főzelék, a cukkini leves, majd megismertem Fűszeres Eszter cukkinis szószát és azóta a rabjává váltam. Egyetlen egy problémám a recepttel, hogy folyton elkeverem valahová, gyakran azt is elfelejtem, kitől is vettem "kölcsön". Hogy legközelebbre is meglegyen, inkább megosztom másokkal itt, hogy megtaláljam.

Fűszeres Eszter cukkini szósza mascarponéval

Hozzávalók:

2 kicsi cukkini
4 gerezd fokhagyma
2,5 dl tejszín
20 dkg mascarpone
5 dkg kéksajt
2 tojás sárgája
só, borsszerecsendió
4-5 levélke zsálya
5 dkg vaj
2 ek extraszűz olívaolaj

A cukkínit lereszeltem nagy lyukú reszelőn. Megsóztam, majd kinyomkodtam a levét. Egy serpenyőben megolvasztottam a vajat, beledobtam az összezúzott fokhagymát, kettőt kevertem rajta, és hozzáadtam a cukkinit. 5-6 percig pároltam, fűszereztem, és belekevertem a mascarponét, és kicsit összefőztem. Elkevertem a tejszínt a tojás sárgákkal, és ráöntöttem a cukkínis masszára. Csak egy rottyanásnyi időt adtam neki, és le is tekertem a lángot, nehogy kicsapódjon a tojás, vagy a vaj a tejszínnel. Miután elzártam, csak akkor kevertem bele a kéksajtot, és az olívaoljat. Egyszerű tésztával, kevés parmezánnal is kiadós étel.

Az eredeti itt olvasható: http://fuszereslelek.blogspot.com/2008/04/cukini-szosz-tortellini.html

Búcsú

Lachy barátom ma elutazott Londonba. Nem városnézni vagy nyaralni, hanem dolgozni. Hosszú időre. Bár tudom, hogy neki ez így jó, és remélhetőleg jó helyen lesz, mégis szomorú vagyok. Nem szeretek búcsúzkodni. Viszlát!

Új családtag

Egy hete találta Maci a kis párát kerékpározás közben. Mást nem tehetett, mint kórházba vitte, ahol egy bő hét alatt kigyógyították a macskanáthából, a gyulladt szemekből, a bolhákból. Le sem merem írni, mennyibe fáj ez nekünk. Mindenesetre ma hazahoztuk, itt szörcsög mellettünk, csak Bársony cica nincs kibékülve a helyzettel, ő órák óta már a konyhában fúj és morog. Hogy mégis mi lesz vele később, nálunk marad, vagy esetleg elviszi valaki, ez még a jövő kérdése.

Baracklekvár

Már teljesen kétségbe voltam esve, hogy idén lemaradtam a baracklekvár főzésről, amikor megláttam a gyümölcsöt az üzletben. Ugyan nem kajszi, hanem rózsa fajta, de így legalább van egy plusz íze. Lepucolni ezt a fajtát még leforrázva sem könnyű, tehát maradtam a passzírozásnál. A másfél kilóhoz negyven deka cukrot, és egy csomag vaníliás cukrot adtam. Így csak egy kisebb üveggel tudtam elrakni a tiszta baracklekvárból és maradt egy kis tálnyi, amiből már ma reggel is falatoztunk a friss vajas zsemlére kenve.

Eltettem a passzírozásból vissza maradt lekvárt is, amiben a héj is benne van, így nem olyan lágy, hanem inkább dzsemszerű. Ezt beraktam a hűtőbe, jó lesz süteménybe.

Óra

Ahányszor "hazamegyek" annyiszor csodálkozom rá a város nyüzsgésére, mintha nem is ott éltem volna az életem nagyobb részében. Ilyenkor, mindig észreveszek valami újat, és fényképezek, mint egy turista. Bár nem érzem magamat idegennek, valahogy mégsem érzem magamat bennfentesnek. Ugyanakkor Tatabányán még öt év után sem érzem itthon magam, mint ahogy Budapesten sem vagyok már otthon....bár fél óra után már képes vagyok újra együtt lüktetni a várossal.

Naplemente

Öreg tó. Kockás pokróc. Újságok és könyvek. Egy-egy óriási sajtos hamburger a tó melletti resti egyikéből. Sétáló nénik, kocogó fiatalok, kerékpározó családok, kutyát sétáltatók. Az ebek időnként átnyargalnak a pokrócon és rajtunk. Az egyik kölyökkuty a tóból kifutva éppen ránk rázná a vizet, de a gazdája időben kapcsol. Naplemente.

Balaton

Ma szabadnapom van. Gondoltuk, délelőtt ügyeket intézünk, a baleset után akad mi után rohangálni, délután meg strandra megyünk. De persze, az idő megint csak ellenünk dolgozott, mint kéthete a Balaton. Három nap nyaralásból mindössze pár napsütéses óránk volt. Igaz, mi úgy is jól éreztük magunkat.

Kedd, akkor lovaglás

Sok idő után, a mai volt az új, első alkalom. Remélem, ezentúl minden héten legalább egyszer eljutok. Mindössze félórát ültem Botrányon, eleinte csak mentünk körbe-körbe, ám a foglalkozás másik felében már ügettem. A combomat erősen a nyereghez szorítottam, a sarkamat lenyomtam, hogy ne csússzon se bele, se ki a kengyelből, kihúztam magamat amennyire tudtam, és igyekeztem átadni magamat a ló ritmusának. Egy pillanatig sem féltem. Mire kezdtem belemelegedni, letelt a félóra.

Most pár órával a lovaglás után, érzem a combomat a fenekem alatt. Jóleső izomláz.

Muszaka

Ehhez az egytálételhez csak akkor állok neki, ha van időm pepecselni. Hiába ajánlják tapasztalt, híres séfek, séf nők, hogy előző este készítsük el a hozzávalókat, és másnap rétegezzük és süssük meg, nekem ez sosem jön össze. Ugyanis, a húsos mártás, a burgonya, a padlizsán és a besamel külön-külön elkészítése után, összepakolni nem kunszt már, nem beszélve arról, hogy akkor már nem bírnék várni másnapig arra, hogy végre ehessek belőle.

3 közepes padlizsán, vagy 4-5 kicsi
50 dkg bárány vagy marhahúsból az igazi (amikor nem ettünk vörös húst akkor csirkéből készítettem, és disznóból is főztem már)
50 dkg burgonya
50 dkg paradicsom
1 nagy fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 dl száraz vörösbor
l kk oregánó
1 kk őrölt fahéj
olívaolaj
2 ek zsemlemorzsa
csipet cukor

Besamel:
4 dkg vaj
4 ek liszt
4 dl tej
2 tojás
só és frissen őrölt bors
1 késhegynyi őrölt szerecsendió

A séfek ajánlják a padlizsán elősózását és lemosását, hogy a keserű levét kiengedje a zöldség, de én ezt mindig kihagyom. Helyette csak felszeletelem –kedvemtől függően hosszában vagy karikában – sütő lemezre fektettem, sózom, borsozom, kicsit megspriccelem olíva olajjal és aranybarnára sütöm 220 fokon tíz-tizenötperc alatt.

Míg ezek sülnek, elkészítem a húsos ragut. A vöröshagymát ráérősen megfonnyasztom, majd hozzáadom a húst, amit fehéredésig sütök.

(Régebben a húst sütöttem előbb fehéredésig, amit kivettem, újabb olajban a hagymát pirítottam pirosra, és visszatettem hozzá a húst. De így hogy lassan párolom a hagymát, jól kiengedi az erejét, és a hozzárakott hússal, míg az kifehéredik, a hagyma pont jól megpirul.)
Sózom, borsozom, hozzáadom a cikkekre vágott paradicsomot. (Le lehetne hámozni, de ezzel sem szenvedek, nem zavar bennünket a héja.)

Megszórom az oregánóval, fahéjjal, és mivel paradicsomos étel meg is cukrozom enyhén, megbolondítom egy kis vörösborral, és fedő alatt, negyed órát, közepes lángon párolom.

Ez idő alatt, a burgonyát sós vízben, héjában megfőzöm, majd lepucolom és karikázom. Elkészítem a besamelt: Felverem a két tojást egy csipet sóval. A tejet a mikróban megmelegítem. A vajat kis lángon egy vastag falú fazékban felolvasztom, megszórom a liszttel, és habverővel elkeverem csomómentesre, egy-két percig keverve még melegítem, majd lassan felöntöm a meleg tejjel. Kiveszek belőle pár kanálnyit, amivel fellangyosítom a felvert tojást, amit lassan hozzácsurgatok az egész szószhoz. Sózom, borsozom, fűszerezem szerecsendióval (mindig frissen reszelem).

Egy jénait kiolajozok, vagy kivajazok, meghintem zsemlemorzsával és rétegezem bele a hozzávalókat: burgonya, padlizsán, húsos ragu, besamel.. a tetejére besamelt öntök és megszórom juhsajttal.

Most csak cheeseland trappistát kaptam, nem vesztek össze.