2009. október 9., péntek

Aktív/Inaktív

Bármennyire is másképpen gondoltam, be kell látnom, a kismamaság és a karrier sikeres egyeztetése, csak az előbbi rovására mehet. Legalábbis most, az én esetemben, rendszeres segítség nélkül. Állnak a megírandók az anyamban, vagy a jegyzettömbömben, de tovább csak csigalassúsággal jutnak. Ha írok, akkor lelkiismeret-furdalásom van, mert fut a lakás, ha takarítok, akkor fáj a szívem az írás után, amire csak azokban a röpke egy-két félórában jutna idő, amikor Zalán alszik.

De mindez nem jelenti azt, hogy nem lennék aktív. Kikérem magamnak, hogy félresöpör(ne) a társadalom (ha hagynám), csak mert éppen GYÁS-on vagyok. Évek óta töltöm ki az egyik legnagyobb internetes kutató cég felméréseit különböző témákban, de most "nem engedte".
A kérdőív elején jóhiszeműen bejelöltem "új státuszomat", ami után nem a megszokott kérdések jöttek, hanem megköszönték a semennyi segítségemet.

A kismama státusz egyébként egy helyen áll a tanulókkal és a nyugdíjasokkal, kiknek véleménye egyáltalán nem érdekli a piackutatókat. Kéretlenül mondom tehát, a nagy okos marketingeseknek, jó lenne újra átgondolniuk ezt. Hiszen egy nyugdíjas, egy tanuló és egy kismama is olvashat újságot, vezetethet autót, tarthat háziállatot, utazhat belföldre, külföldre, járhat étterembe, beülhet egy moziba, vásárolhat márkás termékeket.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Teljesen egyetértek veled. Ha valaki meghallja a kismama vagy GYED/GYES szót, akkor csak a pelus, bébipapi, játszótér háromszög jut róla eszébe. Abba persze nem szoktak belegondolni, hogy mi is nyitott szemmel járunk a világban (persze legtöbbször gyerkőccel együtt) és nem csak a bababoltok kínálata érdekel minket.
Az időhiány ne vegye el a kedved a blogírástól. Ahogy nagyobb lesz a gyermek, többet fog egyhuzamban aludni és neked is több időd lesz magadra és az írásra. Az írnivaló pedig nem szalad el...

Eperlány írta...

Kedves Curi, köszönöm a vigasztalást! Tudom, hogy nem lesz minidg így.
Az írásra csak annyit, hogy nem a blogírásért fáj a szívem, hanem azután, hgy nem tudom közben azt a minimális munkát sem elvégezni, amiben megegyeztem a fönőkömmel. (újságíró vagyok)Ami sajnos nem csak hivatástudatból, hanem anyagi megfontolásból is fontos (lenne)...
Eperlány