Szamóca-sangria

Ami Zalánnak a cini-őrület (tele vagyunk egerekkel) az nekem az eper (akarom mondani szamóca, azzal is tele vagyunk), igen-igen, végül is volt kitől örökölnie a mániára való hajlamot. Bár ez nem jelenti azt, hogy itthon minden szamócás-epres lenne. Egyébként ez az őrület hasznos is tud lenni. Egyrészt marhára megkönnyítem ezzel a barátaim és rokonaim dolgát egy-egy jeles napon, mert túl sokat nem kell gondolkodniuk milyen legyen bármi is amit vásárolnak, mert ha csak a Google-ba beírják epres ajándék, epres fülbevaló, epres ruha vagy akármi, akkor számtalan variációt találnak. És hát én nagyon is tudok ezeknek örülni! Másrészt, olyan epres kedvem lesz a legrosszabb hangulatomban is amikor a kezembe fogom, felveszem, meglátom őket, hogy már megérte. Akárcsak ettől az egyszerű szamóca-sangriától, akkor is, ha az alkohol mentes változatot készítem:

1 banán

1 narancs

30 szem szamóca

1 liter eperlé vagy szűretlen almalé

1 üveg rosé 

A gyümölcsöket felszeletelem, kivéve az epernek egy kisebb hányadát, amit villával összetörök, a gyümölcslét a borral összekeverem, beledobálom a gyümölcsöket, hűtőbe teszem, és szép lassan megiszogatom. 

Amennyiben alkohol mentes változatot szeretnék, akkor a fent említett kétféle gyümölcslét használom, 1 liter eperlét és 1 liter szűretlen almalét. 

Habos-gyümölcsös muffin

Nem vagyok valami nagy muffin rajongó. Pedig elég sok félét sütöttem már. A nagy szakácsok receptjeit, egy valag Svédországból hozottat, egy másik nagy adagnyit amit Németországban élő ismerőseim adtak. Ez sem hűha, de legalább kicsit más. A tojáshab a tetején, és az alá kent gyümölcs lekvár dob számomra egy pluszt. Igaziból mindegy is, hogy milyen alapreceptet választunk. A lényeg, hogy tegyünk bele gyümölcsöt, ahogy kivettük a sütőből a kész tésztára kenjünk olyan lekvárt, amilyen gyümölcsöt beletettünk, és kenjük meg tojásfehérje+porcukor felvert habjával és toljuk vissza a muffinokat a sütőbe még öt percig. A képen barackos muffin készült. Bio konzerv barackból és baracklekvárból.

Muffin alaprecept  (tizenkettő lesz belőle)


10 dkg puha vaj,
12 dkg cukor,
1 csomag vaníliás cukor,
2 egész tojás,
20 dkg finomliszt,
1/2 csomag sütőpor,
1 dl tej
csipet só
30 dkg darabolt gyümölcs (szamócával-eperrel isteni, barackkal kimondottan édes, almával különleges, meggyessel könnyű)
6 ek. lekvár - ugyanolyan, mint amilyen gyümölcsöt beleraktunk
4 tojás fehérje
10 dkg porcukor


A szoba-hőmérsékletű vajat habosra keverem a cukorral, hozzáadagolom a vaníliáscukrot és addig keverem, míg egyenletesen sűrű masszát nem kapok. Ekkor egyenként hozzákeverem a tojásokat is és hozzáadom a tejet is. Külön keverőtálban a lisztet a sóval és a sütőporral elvegyítem, majd elkeverem a száraz anyag masszával. Óvatosan keverjem bele a megálmodott gyümölcsöt. 170 C fokra előmelegített sütőben, mosogatás kímélően szigorúan papírba töltve készre sütöm. Amikor már látom kezd barnálodni a tetejük, már verem is habbá a tojásfehérjét a porcukorral, hogy a még meleg sütikre gyorsan rákenhessem először, a muffinonként kimért egy teáskanálnyi lekvárt, majd megkenhessem a tetejüket a tojásfehérje habbal is. Gyorsan vissza is tolom a sütőbe az egészet, nem többre mint öt perc. Ezt a változatot ilyen melegben szigorúan hűtőben tárolom! 

Főzött szamócakrémleves, hétköznapi nevén eperkrémleves

Nem, nem beszélek félre. Szinte mindenki epernek nevezi a szamócát. Én is, különben nem értik az emberek mit zagyválok összevissza. Pedig a szamóca tévesen eper. Valójában epernek azt a gyümölcsöt kellene nevezni, ami a fán terem. Ez lehet fekete és fehér színű. És a fekete eper, nem szeder, az már megint egy másik ügy. Az eper, akarom mondani a szamóca, nem csak az, ami az erdőben terem, gondolok itt az erdei szamócára, hanem az is, ami a kertünkben (már ha van) terem, lehet az apró szemű és jó nagy is. De a lényegen nem változtat. Finom. Nagyon is. Úgy magában, és akárhogyan feldolgozva! 


Szeretem a gyorsan, nyersen készített szamócalevest is, amikor csak összepürésítem a gyümölcsöt és felöntöm tejszínnel, tejjel és ízesítem. De azt csak az apró szeműekből, abból, ami nagyon édes. Viszont a most leírt változat se kutya, sőt kimondottan jó akkor, amikor nem akarok nagyon sok gyümölcsöt felhasználni (mert drága) vagy amikor nem túl ízes a gyümölcs, mert primőr, vagy télen, amikor csak mirelit van kéznél. 

60 dkg szamóca (lehet mirelit is)
egy kisebb fahéj darab vagy 2 csipet fahéj
1 ek. citromlé vagy fél citrom reszelt héja
4 dl habtejszín
1 csomag epres ízű főző puding
6-7 ek. nádcukor
1 ek. vaníliás cukor


A megmosott, megtisztított szamócából félreteszek tíz dekányi adagot díszítéshez, és mert Zalán nagyon szereti, ha a krémlevesben van darabos gyümölcs is. Felteszem annyi vízben forrni, ami majdnem ellepi. Ízesítem a kétféle cukorral, beledobom a fahéj darabot, na meg a citrom levét vagy lereszelt héját, mikor milyen kedvem van. Kislángon lassan felfőzöm. Közben nem túl kemény habbá verem a tejszínt, amihez hozzákeverem a főzőpudingport. A meleg leves levéből hozzárakok egy merőkanálnyit a pudingporos habhoz, és besűrítem vele a levest. Óvatosan még felmelegítem, de nem forralom. Majd kihalászom belőle a fahéjat és a citromot, és botmixerrel összetöröm a gyümölcsöt a levesben. Megszokásból (a műtét után sokáig kellett vigyáznom a szamóca magja miatt, és így a fogunk alatt sem ropog) leszűröm a levest. A félretett eperrel és kedvünk szerint tejszínhabbal vagy anélkül tálalom. Nyáron nagyon hidegen mentalevéllel együtt rakom az asztalra. Télen kicsit langyosan. 

Eper-, és csokoládéhabos torta (eredeti nevén, svédül, de szép hosszú: Jordgubbschokladmoussetårta)

A szomszédaim szerint nem szabadna mással foglalkoznom csak a sütéssel és főzéssel, az íráson kívül. Most, hogy nem találok munkát magamnak, arra biztatnak, főzzek itthonról, másoknak. Ennek a kedves buzdításnak az oka, hogy egyre több dolgot, amit mi nem tudunk megenni, viszont nem tudok kisadagba előállítani, azt szeretettel áthordom nekik. S ők falatozzák. S ami jó, véleményt is alkotnak.Őszintén. Tegnap Zalán születésnapi tortájából is mentettem nekik. Szerették.

Elöljáróban megjegyezném, több óra mire elkészül ez a torta, de nem azért, mert annyira bonyolult, mert nem az. Valójában amit nem várakozással, hanem tényleges cselekedettel töltünk nincs három negyed óra se. Leírni (vagy elolvasni) sokkal több idő, mint elkészíteni! 


Brownie tortalap alap


85 gramm szoba hőmérsékletű vaj
2 kissé felvert tojás
1 dl nádcukor
1/2 dl cukrozott kakaó por
1  ek. vaníliás cukor
1 1/2 dl liszt
vaj és liszt a forma kikenéséhez


A sütőt előmelegítettem 175 fokra (alsó sütés)
A 24 cm-es kapcsos tortaformát kikentem vajjal és kiliszteztem. Egy nagyobb tálban habosra kevertem a vajat a cukorral, a kakaóporral és a vaníliás cukorral. Az átszitált lisztet hozzákevertem, majd a kissé felvert tojással fellazítottam, majd belezuttyintottam a tortaformába és kb. 15 perc alatt készre sütöttem. Formában hagytam kihűlni. Míg az alaplap sült, már neki is álltam a következő lépésnek:


Csokoládéhab
2 lap zselatin lap(dr. Oetker)
125 g fekete csokoládé
3/4 dl tejszín
1/2 dl cukor
1 ek. víz
1 tojás + 1 tojássárgája
2 dl tejszín

Egy magasabb fazékba, amibe éppen belefér egy kisebb fazék a krémnek, vizet tettem fel forrni. (nekem van egy külön krémkészítő fazekam, ennek elég vastag a fala, hogy ne égjen le könnyen ami benne rotyog) A zselatin lapokat 5 percre egy mélytányérban annyi hideg vízbe áztattam, amennyi éppen ellepte. A csokoládét feltörtem, és a krémfőző edényembe dobáltam. Elkevertem a tejszínnel, és kevergetés mellett vártam, hogy szépen összeolvadjanak, közben a víz alatt a tűzhelyet a legkisebb hőfokra állítottam. Hozzákevertem, a vizet, a cukrot, és a kissé felvert tojást és tojássárgáját. Egy külön tálban lazán, könnyűre felvertem a tejszínt. A csokoládéhoz hozzákevertem először a tejszín felét, majd a vízből kiemelt, kinyomkodott zselatinlapokat is. Ezután az egészet visszahúztam a tűzhelyre, és közepesre emeltem alatta a hőfokot. Szorgosan kevergettem mindaddig míg a zselatin eggyé nem vált a csokoládéval, majd hozzákevertem a többi tejszínt is. A kész csokoládé habot ráöntöttem a tortaformában kihűlt Brownie tésztára. És betettem a hűtőbe kb. 2 órára. Közben elmosogattam, és előkészítettem az eperhabot.


Eperhab
4 zselatin lap
3 dl tejszín
2 tojássárgája
1 dl por nádcukor
2 dl eperpüré (kb. 25-30 dkg megmosott, összeturmixolt, botmixerezett eper)

 Egy magasabb fazékba, amibe éppen belefér egy kisebb fazék, vizet tettem fel forrni. A zselatinlapokat, mint a csokoládénál is, 5 percre hideg vízbe áztattam. Összeturmixoltam az epret. A tojások sárgáját kissé felvertem. A tejszínt könnyen habbá vertem. Miután a víz felforrt, a tűzhelyet kicsire zártam, a krémfőző fazékba beletettem az epret, a cukrot, és az eperpürét. Szépen kevergettem, majd lehúztam a tűzről, hozzáadtam a vízből kivett, kinyomkodott zselatinlapokat, majd a tűz fölé visszahúzva, a tejszín lassú hozzáadásával pár perc alatt sűrű krémmé főztem. Ráöntöttem, a csokoládéhab tetejére. A hűtőben kb. 4 órát pihentettem. Igen, közben megint elmosogattam.


Csokoládémáz
100 gramm fekete csokoládé
1 dl tejszín


Ugyancsak mint az előzőekben, magasabb fazékba, amibe éppen belefért egy kisebb fazék, vizet tettem fel forrni. A tejszínt az összetört csokoládéval elkezdtem a gőz fölött kevergetni. Majd hagytam szoba-hőmérsékletűre hűlni. Ekkor leöntöttem vele a tortaformát. És a kész tortát visszatettem a hűtőbe, további díszítésig és tálalásig.


A recept ajánlja, hogy eperrel és trüffelgolyókkal díszítsük. A kisfiam születésnapjára, cukormázzal sínt rajzoltam rá, és marcipán vonattal díszítettem.