Főzött szamócakrémleves, hétköznapi nevén eperkrémleves

Nem, nem beszélek félre. Szinte mindenki epernek nevezi a szamócát. Én is, különben nem értik az emberek mit zagyválok összevissza. Pedig a szamóca tévesen eper. Valójában epernek azt a gyümölcsöt kellene nevezni, ami a fán terem. Ez lehet fekete és fehér színű. És a fekete eper, nem szeder, az már megint egy másik ügy. Az eper, akarom mondani a szamóca, nem csak az, ami az erdőben terem, gondolok itt az erdei szamócára, hanem az is, ami a kertünkben (már ha van) terem, lehet az apró szemű és jó nagy is. De a lényegen nem változtat. Finom. Nagyon is. Úgy magában, és akárhogyan feldolgozva! 


Szeretem a gyorsan, nyersen készített szamócalevest is, amikor csak összepürésítem a gyümölcsöt és felöntöm tejszínnel, tejjel és ízesítem. De azt csak az apró szeműekből, abból, ami nagyon édes. Viszont a most leírt változat se kutya, sőt kimondottan jó akkor, amikor nem akarok nagyon sok gyümölcsöt felhasználni (mert drága) vagy amikor nem túl ízes a gyümölcs, mert primőr, vagy télen, amikor csak mirelit van kéznél. 

60 dkg szamóca (lehet mirelit is)
egy kisebb fahéj darab vagy 2 csipet fahéj
1 ek. citromlé vagy fél citrom reszelt héja
4 dl habtejszín
1 csomag epres ízű főző puding
6-7 ek. nádcukor
1 ek. vaníliás cukor


A megmosott, megtisztított szamócából félreteszek tíz dekányi adagot díszítéshez, és mert Zalán nagyon szereti, ha a krémlevesben van darabos gyümölcs is. Felteszem annyi vízben forrni, ami majdnem ellepi. Ízesítem a kétféle cukorral, beledobom a fahéj darabot, na meg a citrom levét vagy lereszelt héját, mikor milyen kedvem van. Kislángon lassan felfőzöm. Közben nem túl kemény habbá verem a tejszínt, amihez hozzákeverem a főzőpudingport. A meleg leves levéből hozzárakok egy merőkanálnyit a pudingporos habhoz, és besűrítem vele a levest. Óvatosan még felmelegítem, de nem forralom. Majd kihalászom belőle a fahéjat és a citromot, és botmixerrel összetöröm a gyümölcsöt a levesben. Megszokásból (a műtét után sokáig kellett vigyáznom a szamóca magja miatt, és így a fogunk alatt sem ropog) leszűröm a levest. A félretett eperrel és kedvünk szerint tejszínhabbal vagy anélkül tálalom. Nyáron nagyon hidegen mentalevéllel együtt rakom az asztalra. Télen kicsit langyosan.