2010. szeptember 30., csütörtök

Élet laktózmentesen

A tej-, és laktózmentes diétának az az egyik kellemes mellékhatása, hogy különösebb megfeszítés nélkül mennek le a kilók. Na persze azért, mert alig van mit enni. Mert oké, hogy van egy elég tartalmas lista az ehető termékekről, csak éppen szűkebb hazámban egyszerűen beszerezhetetlenek, vagy éppen elképesztően drágán. Például Budaörsig kell mennem a laktózmentes medve és Pannónia ömlesztett sajtért, Bábolnáig egy finom cukrász süteményért, vagy egy jó kis sonka kilója akár 5-6000 forintba is kerülhet, és oké, hogy csak néhány szelet kell belőle, de már a laktózmentes tej, tejföl és joghurt kétszer-háromszor többe kerül, mint a "normális".
Most kivagyok éhezve süteményekre, tejcsokoládéra, pudingra, és még hamburgert sem ehetek, mert a marhahús készítmények is a legtöbbször tejet, tejcukrot, tejfehérjét tartalmaznak.

2010. szeptember 17., péntek

Ütős motivációs levél - csalfa, vak Remény!

Van abban valami szép, amikor két ember azért dugja ösze a kobakját, hogy megfogalmazza azt a motívációs levelet, ami reményeik szerint meghozza majd a nagy változást számukra. És bár komoly emberek vagyunk, a legszívesebben azt vetettem volna papírra, hogy miután a munkahely (közhely ide vagy oda) a második otthona az egyénnek, és ha másért nem, hát ezért is, na meg, azért, mert az ember szeret eredményeket és sikereket elkönyvelni magának, tehát jól fogja végezni a munkáját. Kár ezen lovagolni. Viszont, ugyanakkor, ne legyünk már ostobák, azért az sem utolsó, hogy az ember, főleg, ha családfő még is csak az ott megkeresett pénzből szeretné jól, sőt sokkal jobban, és nem éppen csakhogy eltartani a családját, és hát ez aztán igazán motiváció. Szerintem. A többi meg süket duma. Na de ezt így élesben még sem lehet. Sőt, ha jót akarunk, csöndben kussolunk, és eltűrjük, hogy a munkaadók kihasználva a válságot saját kényük-kedve szerint packázzanak állás kínálás ürügyén mindenkivel, akik éppen megélhetést keresnek. S ebbe sajnos az is beletartozik, hogy sajnos vakon kell állásinterjúkra járni, ahol bár a munkakeresőt pőrére vetkőztetik, szerencsétlennel sokszor még azt sem közlik, hogy kinek, hol, milyen munakörben, és időben, s legfőképpen mindazt mennyiért kínálnák neki, már ha ő lenne a "szerencsés" befutó.

2010. szeptember 13., hétfő

Marcipán


Kilenc évvel ezelőtt melegebb volt, mint ma van, bár az eső aznap is megeredt. Legalábbis ott a XI. kerületben így volt. Ki is mosta kicsit a frisssen fodrászolt hajamból az élő kis virágokat. Viszont volt két menyasszonyi csokrom, a vőlegényemen kívül egy kedves barát is hozott egyet, a biztonság kedvéért. Az egész Attila vezette ceremónia alig volt öt perc se. Annyira rövid volt, hogy mire magunkhoz tértünk már a Pingvin sörözőben ittuk a pezsgőt, a két tanúval, majd futottunk négyen hat felé a dolgunkra. Úgy ahogy voltunk. Öltönyben, kosztümben.

El kell mennem Zalánnal ma marcipánt venni a torta tetejére.

Üröm az örömben


Míg én csütörtök este moziztam a csajszikkal (Hétmérföldes szerelem című tingitangli, igazán kismamáknak való kikapcsolódás), addig Maci péntek este kanbulizott a fiúkkal. Ez volt méltó befejezése annak a nagy ijedségnek, ami amúgy adott másfél hét "szabit"családilag.

Történt ugyanis, hogy míg a gyerek ölemben ülve hallgatta az esti mesét, addig egyszerre hajolt Apamaci közelebb a könyvhöz, és ütötte fel Zalán a kötetet, egyenesen bele Apa szemébe. József Attila Altatója így lett nálunk azonnali ébresztő.
Eredmény: részleges szaruhártya leválás.
Ellátás: Első négy napig fekvés sötét szobában és csepegtetés tíz percenként, majd amikor már gyógyult a szem, egyre több mozgás és "nézés" és csepegetetés már csak két óránként. Aminek végén már végre élvezni is tudtuk, hogy mindhárman itthon voltunk. Ma reggelig.

2010. szeptember 12., vasárnap

Káposzta 10597 Forintért


Nem vásároltunk keveset, de azért annyira sokat sem. Mégis a hideg vert ki bennünket, amikor a pénztáros a végösszegnél 21 680 Ft-ot közölt velünk.

A blokkot persze végignézve kiszúrtuk a gyanúsan drága tételt, ami egy közönséges káposzta volt, vaddisznó chorizoként címkézve 6990 Forintért kilogrammonként.

Nagy elnézések persze, de ha mi nem böngésszük át tüzetesen a fél méteres blokkot, akkor az Interspar beljebb van a mi kárunkra.