2011. augusztus 6., szombat

Saját vagy bérelt lakás

Mióta albérletben lakom, a saját lakásunk meg ki van adva, gyakran töprengek el azon, s közben számolok, vajon mi éri meg jobban? Saját lakásban lakni vagy bérelni? Finanszírozni egy saját ingatlant, főleg úgy, hogy azon hitel van, ráadásul svájci frank alapú. Ami ráadásul nem is biztos, hogy megfelelő az adott életszakasznak, csak azért, hogy "sajátom legyen"? Vagy anyagilag jobban megéri, hogy bár fizetek az ingatlanért, másét amortizálom, jó esetben minden új vagy alig használt benne, ha elromlik benne valami, akkor fizeti a tulaj, de igaz, nem a sajátom, és benne van a pakliban, hogy a tulaj is bármikor megszüntetheti a szerződést. Bár miért tenné, ha jobban vigyázok a lakására, mint a sajátomra, és rendesen fizetek neki. Ugyanakkor meg nem keveset fizetek neki, s ennyi erővel fizethetném egy olyanra ami az enyém. Mivel marad több pénz a zsebemben? Ha nyögök hosszú évekig egy olyan hitelt, amivel annyit fizetek ki, amennyit az adott ingatlan sosem ért, csak, hogy az enyém legyen. Vagy maradjon abból valamennyi a zsebemben, amit be is tehetek a bankba, és inkább nekem fial, s közben fizessek valamit, ami nem az enyém, de használom? Mondják sokan, itthon nincs ennek kultúrája, ugyanakkor, meg vannak olyanok is akik hosszú évek óta élnek albérletben, s nincs bajuk a rendszerrel. Kíváncsi vagyok a különböző véleményekre is, ezért kérdezem erről a barátokat, ismerősöket. Valahol borzongok attól, hogy gürizzek egy olyan otthonért, ami most már nem is megfelelő, csak volt, míg Macival ketten voltunk, de már nem jó, azért sem lakunk már benne. Ami meg most jó lenne, például elég nagy, és gyerek mellett praktikus, annak árát mire kinyögjük már kényelmetlen, mert már nem arra, és nem úgy használnánk, ahogyan most. Hinném, hogy ahány életszakasz, annyi és olyan ingatlan. Mert minden más csak felesleges pénzkidobás. Viszont a saját, meg valahol egyfajta biztonságot jelent. De megéri az a biztonság, amiért az ember meg annyit, de annyit, azaz egy életen át idegeskedik?

S miközben ezen filozgattam, magam elé vettem egy nagy tál áfonyát, mert attól még is csak szebb az élet.

Nincsenek megjegyzések: