Kézzel gyártott francia vajas keksz

Andrea, édesapám felesége amikor csak hazalátogat mindig gondol rám is. Legutóbb egy igazi francia vajas kekszgyártó készlettel lepett meg, amivel minden héten újabb és újabb, magam gyártott, adalékanyagmentes édességet gyárthatok. A készletben van egy kiszúró, olyan, mint egy pecsét, és egy kis szakácskönyv, tele édes és sós keksz remekekkel, még vajas kekszből készített tiramisu recept is van benne.

Franska smörkex, azaz Francia vajas keksz alap recept (50 darab)


2,5 dl nádcukorpor (fehér porcukor, nyírfacukor is lehet persze)
20 dkg vaj
1, 25 dl víz
másfél kk. só
8,5 dl liszt
1 tk. sütőpor

Tűzhelyre téve, alacsony hőfokon összeolvasztjuk a cukrot, a vajat, hozzáadva a vizet és a sót. Langyosra hűlés után lehet vele továbbdolgozni: hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, és egy fakanállal egyneművé keverjük. Folpackba csomagolva hűtőbe tesszük mintegy 3-4 órára.

A sütőt 175 fokra melegítjük. (csak alul sütés) A tésztát téglalapalapúra nyújtjuk, kb. fél centi vastagra, és a téglalap alakú kiszúróval (ennek hiányában kör alakúval) mintegy 50 darab kekszet szaggatunk ki. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük.
Körülbelül 12 percig sütjük, rácsra azonnal kivéve hagyjuk kihűlni.

Az adag felét forró étcsokoládéba mártottam.

Mexikói halas babsaláta

A műtét óta csak csínján merek csípőset enni, de olykor-olykor megengedek magamnak egy kis kitérőt. Persze messze nem olyan erősen, mint ahogy szeretném. A papámtól kaptam paradicsomos sprotnit, s volt itthon egy megkezdett vörösbab konzerv, amit pár napja sajtos quesadillaval ettem sok-sok zöldség és még több quacamoleval. Este is mexikói ízekben tudtam csak gondolkodni, így született a mai vacsorám.

1 paradicsomos sprotni konzerv
1/2 doboz vizes alapú vörösbab konzerv
1/2 fej lilahagyma
1/2 tk. szárított koriandermag
1/2 tk. római kömény
só
bors
pár csepp lime

A paradicsomos sprotnit villával összetörtem, majd hozzákevertem a leöblített vörösbabot, a felkockázott lilahagymát és a mozsárban összetört koriandermagot és római köményt. Sóztam, borsoztam, meglocsoltam pár csepp lime-al. Vajas pirítóssal és reszelt Westberg sajttal ettem. 

Az ősz slágere: csokoládés körtekrémleves

Nem vagyok valami nagy körtemániás, de Szép Heléna körtéjének nem tudok ellenállni. Igen, a csokoládé miatt. Viszont az, csak kívül feszes, belül viszont puha, és nem löttyedt Vilmos-féléből jó csak igazán. Csakhogy mire odajutottam elkészítsem, az én gyümölcseim kissé túlpuhultak. Így született a csokoládés körtekrémleves.

4 vilmos körte

4 szegfűszeg mozsárban összetörve

1/2 kk. kardemum 

1/2 kk. fahéj

2 csipet vanília vagy egy egész rúd kikapart belseje vagy fél zacskó/ 1 ek. vaníliáscukor  (nekem egy kis üvegben van a vanília)

fél citrom reszelt héja

2 ek. nádcukor

1 dl 20 százalékos tejszín

5 dkg 70 százalékos étcsokoládé

2 dl habtejszín

víz

A körtéket gondos háziasszony módjára megmostam, megpucoltam, felkockáztam. A körtét a fűszerekkel, a citrom reszelt héjával és a cukorral lábosba tettem, felöntöttem annyi vízzel amennyi jócskán ellepte, és hagytam közepes lángon puhára főni a gyümölcsöt. Kb. 5 perc. Ekkor lehúztam a tűzről, hogy beleöntsem a a tejszínt, és egy percig kevergetve a levest besűrítettem. Ezután botmixerrel a nagy részét összetörtem a körtekockáknak, a kisfiam kedvéért hagytam benne egész darabokat is. Ekkor a csokoládé egy részét nagy lyukú reszelőn belereszeltem a levesbe, míg a másik felét gőz felett felolvasztottam. 

Tejszínnel és olvasztott csokoládéval tálaltam a levest. Magamnak, friss hiányban, szárított mentát szórtam rá. 

Korianderes vagy bazsalikomos sárgarépa-krémleves

Újabban meg vagyok veszve a friss zöld korianderért. Ha csak tehetem belerakom a főztömbe, illetve úgy alakítom a menüt, hogy belekerülhessen. Kivéve, ha éppen nem lehet kapni sétálható körzeten belül. Már azon törtem a fejem hangosan, hogy ültetnem kellene, amikor kedves szomszéd-barátosném homlokára csapott, neki van egy kész "termeld magad konyhai fűszernövény csomagja" és már a kezembe is nyomta azt. 
Ma szépen elültettem, és innentől kezdve már csak a locsolás a feladatom a türelmes várakozás mellett. S majd a lelegelés. 

Addig is, ma főztem egy nagy adag sárgarépa-krémlevest bazsalikommal, amit amúgy nyugodt szívvel lehetne korianderrel is fűszerezni. 

Kattints a nagyobb képért!

1 ek. olíva vagy más étolaj, én újabban szőlőmag olajat használok
1 nagy sárgarépa vagy 3 kicsi
1 fej hagyma
1-2 paradicsom
1 liter víz (vagy zöldséglé, esetleg húsevőknek húsleveslé)
só, bors
fél zöld citrom leve
2 ek. 20 5-os főzőtejszín
1 csokor friss bazsalikom vagy koriander
(koriander esetén 1-3 chili paprika, az én esetemben szigorúan mag nélkül)

Az olajon megdinszteljük, pirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a lereszelt sárgarépát, a felkockázott paradicsomokat és néhány percig együtt pároljuk az olajon, majd felöntjük vízzel/zöldséglével/húsleves alappal. Sózzuk, borsozzuk és összefőzzük. Ha puhára főtt a zöldség, akkor hozzádobjuk a zöld fűszert és botmixerrel összeturmixoljuk, majd a tejszínnel besűrítjük, forralásig keverve összefőzzük. A legvégén belecsorgatjuk a lime-ot, utána sózzuk, borsozzuk, meghintjük a chilivel.

Húsevőknek lehet hozzá pirított bacont adni, vagy pirosra sütött csirkemell kockákat. 

Mazsolás krémtúró házilag

Sokan kérdezik tőlem, mit eszem és mit nem a műtét óta. Nem mondom, hogy mindig minden körülmények között be is tartom a magam állította szabályokat, de azért többnyire igen. Mivel az orvosok és dietetikusok véleménye is megoszlik mit szabad vastagbél rák után fogyasztani és mit nem, ezért lehet valamiben túlontúl óvatos vagyok. Ha tehetem nem használok mikrót melegítésre sem, ezt egészen addig tudtam százszázalékosan tartani, míg nem álltam újra munkába, mert az irodában nincs tűzhely és idehaza meg sokszor rohanok. Ami legfontosabb nem fogyasztok fehér cukrot, legalábbis itthon csak a legritkább esetben használok. Inkább nád vagy nyírfacukrot, mézet, stíviát. Kihagyom a tartósítószereket, ízfokozókat, színezőket egyéb állományjavítókat. Ehhez vagy eleve ilyen mentes készételeket (joghurtokat, pudingporokat, fűszereket, krémeket stb.) vásárolok, vagy magam készítem. Sűrítésnél nem használok fehér lisztet, édességeknél is csak olyan süteményeknél használom részben vagy egészben, ahol teljes kiőrlésű lisztből vagy más lisztből egyszerűen pocséknak nevezhető végeredmények születhetnek. Kerülöm az élesztővel készült pékárukat, de nem jelenti azt, hogy sosem fogyasztom őket. És ami a legfontosabb egyre kevésbé eszem húst...ami azt jelenti, a legritkább esetben használok állati eredeti zsírokat, nem eszem szalonnát, és még csak bele sem sütöm az étel alá. Csak nagyon-nagyon ritkán, amikor "ünnep van". Felvágottakat, szalámikat sem igen fogyasztok.

A mazsolás krémtúró egy rém egyszerű desszert reggelire vagy uzsonnára. Le sem kellene ide írni, de az ember hajlamosabb levenni a boltban a polcról...(A Cserpes-t még én is leveszem, ha nem volt lehetőségem elkészíteni) Tulajdonképpen nem más, mint amit a palacsintába is teszünk. Egy huszonöt dekás túróból egy doboznyit készíthetünk, amit kiadagolva, visszamaradt sajtkrémes, vajas egyéb dobozokba magunkkal is vihetünk munkahelyre, a gyerekek iskolába. 

A lényege, hogy tuti nincs benne semmi adalékanyag, és akár egy hétig, jól lezárt dobozban, a hűtőben is eláll romlás vagy minőségvesztés nélkül.

25 dkg túró

1 fél citrom reszelt héja + 1 ek. citromlé

3 ek. tejföl

2 tk. vaníliás cukor (nekem a vanília benne áll a nyírfacukorban) 

2 ek. nádcukor

1 maroknyi aranymazsola

A túrót,  a mazsola kivételével egy tálba öntjük, és botmixerrel összevegyítjük. Kóstolás után, ha kell igazítunk és beleszórjuk a mazsolát. Lefedett edényben tálaljuk.

Önmagában uzsonárra, vagy kalács, kifli mellé, süteménybe vagy palacsintába töltve fogyasztjuk. 

Folytatódó eperszezon

Hosszú ideje nem írtam a blogomba, aminek számtalan oka van. Az egyik legalaposabb, hogy nem igazán főzök mostanában olyat, amivel "büszkélkedhetem".

Soha életemben nem gondoltam volna, hogy egyszer olyan "unalmas" menü jellemzi a konyhámat, mint amilyet most vezetek. Márpedig egy kiscsoportos óvodás mellett nem lehet nem tudom mire számítani, még úgy sem, hogy az én kisfiam kortársaihoz képest jóval színesebben étkezik. Különösképpen a gyümölcs és zöldség fogyasztását tekintve. Az előbbiből jóformán csak a málna és kivi, az utóbbiból a sóska nem jöhet szóba. Mégis a lehető legegyszerűbb ételeket kell felsorakoztatni és bizony vannak olyan megunhatatlan tételek, amik akár hetente kétszer is szerepelhetnek. Sőt, szerepelniük kell. Ilyen például a mákos tészta, a paradicsomleves, és a tejbegríz. Komolyan írom, hogy, ha egyszer valaki azt mondja nekem, hogy nálam a mákos tészta, mint önálló főétel, és véletlenül sem egy odatévedt desszert szerepel majd az étlapomon, akkor azt finoman szólva is lelükéztem volna...

Arra, hogy a fantáziám enyhén szólva is beszűkült, egy vacsora vendégem hívta fel a figyelmemet. Ugyanis a felkínált krémleves alapanyaga nem volt más, mint a becenevemben is szereplő gyümölcs. 

Amikor éppen ezen filóztam, jött a következő döfés: H. barátnőmtől kaptam egy eperszezonos kulcstartót. Aki meg is jegyezte, hogy mikor a kulcstartó elkészítését megrendelte, még nem gondolta volna, hogy felhagyok annak írásával. Szóval nincs mit tennem, főznöm kell és publikálnom. 

Fűszerek a belső párkányon

Nappal süt a nap, de éjszaka már hideg van, hiába, itt van már az ősz. Így beköltöztettem a lakásba a fűszernövényeket, leszüreteltük az utolsó paradicsomokat és őszi színekkel díszítettem a lakást. A citromfű egy részét lemorzsoltam  isteni tea lesz majd belőle a téli hidegben, amikor kissé depressziós a hangulat. A bazsalikomból ma jócskán leszedtem egy adag paradicsomos tésztához, a többit hagyom még a konyha ablakban, amikor úgy látom kezdenek nagyon sárgulni, leszedem és lefagyasztom. Hasonlóan a többivel: metélőhagyma, oregano, petrezselyem. 

Citromfű-koktél
1 liter víz
1 ek. zöld teafű
1 ek. szárított vagy egy maroknyi friss citromfű
2 ek. méz
fél citrom és fél narancs karikára vágva

A forrásban lévő vízzel leforrázom a zöld tea-, és a citromfüveket. Letakarva hagyom állni 10-15 percig. Ízesítem mézzel, és a karikára szelt citrommal és naranccsal. Nyáron hidegen jégkockával, télen melegen kínálom. Ilyenkor ősszel langyosan iszom. 

Grillezett padlizsán paradicsomos barna rizzsel

Amikor minduntalan érkeznek a kedves érdeklődő levelek egészségem után, vagy éppen segítségért fordulnak hozzám hasonló cipőben járók, akkor mindig arra az elhatározásra jutok, hogy nem tehetem meg nem írok. Mert hogy az egészségemet illetően szerencsére jól vagyok. Tavaszig még havonta, a kemo idejében meg két hetente mentem onkológushoz, most négy hónapig nem kellett mennem. S mivel annyira szépnek tartotta vizsgálati eredményeimet a doktornő, így legközelebb csak félév múlva kell találkoznunk. Igaz közben lesznek ilyen-olyan vizsgálatok, de a kontrollra mindig szükség van. 

Nagyon kevés szabadidőmben néha főzök valami különlegeset, amúgy meg nem is sokat kell a konyhában állnom, mert Zalán jószerivel -most már- az óvodában jól lakik főtétellel, én meg továbbra is inkább kecskeüzemmódban vagyok. 

Grillezett padlizsán paradicsomos barna rizzsel

2 padlizsán
1 bögre barna rizs
1 dl 100 %-os paradicsomlé
só, bors
oregánó vagy éppen bazsalikom, esetleg kakukkfű
olívaolaj vagy napraforgó olaj, de nagyon finom szőlőmagolajjal is

A padlizsánt felszeletelem, besózom, tíz perc állás után leöblítem, konyharuhán leszárítom. Majd borsozom és grillen vagy serpenyőben hirtelen megsütöm. (Ritkán grillezek, nem szereti a műtött pocakom) A rizst megfőzöm, majd összekeverem a paradicsomlével. A kettőt együtt tálalom. Van, hogy csipkedek rá az erkélyen szeretgetett bazsalikomból, oregánóból. Vagy juhtúróval, ilyen-olyan sajttal vagy éppen fokhagymás tejföllel vagy joghurttal nyakon öntöm, mikor mihez van kedvem. Zalánnak e mellé jön valami süt hús is. 

Hétköznapi süti: tészta, puding, gyümölcs

Kriszta barátnőm nyűgözött le ezzel a pofonegyszerű ötlettel: piskóta tészta, rá vaníliás puding, a tetejére eper. Rémlik, hogy kislányként az első sütiim között szerepelhetett. Zalánnak kimondottan tetszett, hogy minden kockán egy-egy szem szamóca csücsült. 
A képen látható alapja, gazdasági okokból (tojás ára) a közismert bögrés-joghurtos kevert süti alap volt. 

1 pohár natúr joghurt (ez nálam a Cserpes-féle)
2 pohár liszt
1 (és fél, de nálam csak egy) pohár nádcukor
2 tojás
1 ek. vaníliás cukor
1 cs. sütőpor
1/2 pohár olaj
1 csipet só


krém:
1 csomag Byodo bio vaníliás pudingpor (ez gluténmentes, és nincs benne se színezőanyag, se ízfokozó) de persze lehet másmilyen is.
1/2 liter tej
2 ek. nádcukor


A tojást külön felvertem a sóval, majd összekevertem az olajjal, a joghurttal, beleszitáltam a lisztet, a sütőport és a cukrot is rászórtam és az egészet jól összekevertem. 180 C fokra előmelegített sütőben kb. légkeverésen 35 perc alatt megsütöttem. 
Elkészítettem a vaníliás pudingot: Feltettem melegedni a tejet, addig egy külön tálban a 6 kanálnyi hideg tejjel elkevertem a pudingport és a cukrot, a felmelegedett tejeslábost lehúztam a tűzről beleöntöttem a kikevert pudingport, visszatettem a tűzhelyre, és folyton kevergetve újra felfőztem). 
A kész pudingot még melegen rákentem a kihűlt sütemény tetejére. Gondolatban megterveztem, mekkora kockákra vágom majd fel a sütit, és minden kocka tetejére egy-egy félbevágott szamóca szemet csücsültettem. 

Piros tészta, azaz klasszikus paradicsomos tészta gyerekeknek

Minden anyukának van egy paradicsomos tészta receptje. Egy egyszerű változat, tészta, ami nem bolognai, nem milánói, egyszerűbb, gyorsabb a húsos szószoknál, azaz a klasszikus paradicsomos. Persze lehet tovább bolondítani sonkával vagy húsgombóccal is. A piros tésztát a legtöbb gyerek, legalább egy kis ideig, szereti. Zalán hol megeszi, hol nem. Ma éppen falta. 

Piros tészta, azaz paradicsomos spagetti


1 vöröshagyma
1 ek. olíva
6 db paradicsom
1 marék bazsalikom
1 tk. nádcukor
2 gerezd fokhagyma
só, bors
tetszés szerint egy marék zöld vagy fekete olívabogyó, vagy semmi, ha a gyerek nem szereti
intenzív pirosság esetére 1-2 ek. bio/adalékanyag mentes paradicsom sűrítmény 
25 dkg spagetti
sajt (Mondanám, ízlés szerint. De talán gyerekeknél, bármilyen szörnyen hangzik, nem parmezánnal, inkább trappistával tálalom, hogy egyszerűbb, otthonosabb ízű legyen. Zalán a parmezánt nem, de a gruyere-t nagyon szereti)


A paradicsomokat forró, majd hideg vízbe mártva megszabadítottam a héjától. A hagymát egészen apróra kockáztam, a paradicsomot felszeleteltem, a fokhagymát összezúztam, a bazsalikomot felaprítottam. 
Az olajon üvegesre pároltam a hagymát, beledobtam a paradicsomokat, megszórtam a cukorral és hagytam, hogy összeessen a paradicsom, már meg is sóztam, borsoztam, hozzáadtam a fokhagymát és a bazsalikomot. Ha nem szokott elég piros lenni, akkor egy-két evőkanálnyi paradicsom sűrítménnyel továbbszínezem, ma nem kellett. Most nem került rá olívabogyó, mert nem volt itthon, pedig Zalán azt is szereti. Ha nagyon húsra éhes akkor sonkát vágok neki bele, vagy húsgombócot készítek neki, ráérősen házilag, sebesen viszont Ikeás formulában. 
A kifőtt tésztával összekeverjük és jó sok sajttal megszórjuk.