Az ősz slágere: csokoládés körtekrémleves

Nem vagyok valami nagy körtemániás, de Szép Heléna körtéjének nem tudok ellenállni. Igen, a csokoládé miatt. Viszont az, csak kívül feszes, belül viszont puha, és nem löttyedt Vilmos-féléből jó csak igazán. Csakhogy mire odajutottam elkészítsem, az én gyümölcseim kissé túlpuhultak. Így született a csokoládés körtekrémleves.

4 vilmos körte

4 szegfűszeg mozsárban összetörve

1/2 kk. kardemum 

1/2 kk. fahéj

2 csipet vanília vagy egy egész rúd kikapart belseje vagy fél zacskó/ 1 ek. vaníliáscukor  (nekem egy kis üvegben van a vanília)

fél citrom reszelt héja

2 ek. nádcukor

1 dl 20 százalékos tejszín

5 dkg 70 százalékos étcsokoládé

2 dl habtejszín

víz

A körtéket gondos háziasszony módjára megmostam, megpucoltam, felkockáztam. A körtét a fűszerekkel, a citrom reszelt héjával és a cukorral lábosba tettem, felöntöttem annyi vízzel amennyi jócskán ellepte, és hagytam közepes lángon puhára főni a gyümölcsöt. Kb. 5 perc. Ekkor lehúztam a tűzről, hogy beleöntsem a a tejszínt, és egy percig kevergetve a levest besűrítettem. Ezután botmixerrel a nagy részét összetörtem a körtekockáknak, a kisfiam kedvéért hagytam benne egész darabokat is. Ekkor a csokoládé egy részét nagy lyukú reszelőn belereszeltem a levesbe, míg a másik felét gőz felett felolvasztottam. 

Tejszínnel és olvasztott csokoládéval tálaltam a levest. Magamnak, friss hiányban, szárított mentát szórtam rá. 

Korianderes vagy bazsalikomos sárgarépa-krémleves

Újabban meg vagyok veszve a friss zöld korianderért. Ha csak tehetem belerakom a főztömbe, illetve úgy alakítom a menüt, hogy belekerülhessen. Kivéve, ha éppen nem lehet kapni sétálható körzeten belül. Már azon törtem a fejem hangosan, hogy ültetnem kellene, amikor kedves szomszéd-barátosném homlokára csapott, neki van egy kész "termeld magad konyhai fűszernövény csomagja" és már a kezembe is nyomta azt. 
Ma szépen elültettem, és innentől kezdve már csak a locsolás a feladatom a türelmes várakozás mellett. S majd a lelegelés. 

Addig is, ma főztem egy nagy adag sárgarépa-krémlevest bazsalikommal, amit amúgy nyugodt szívvel lehetne korianderrel is fűszerezni. 

Kattints a nagyobb képért!

1 ek. olíva vagy más étolaj, én újabban szőlőmag olajat használok
1 nagy sárgarépa vagy 3 kicsi
1 fej hagyma
1-2 paradicsom
1 liter víz (vagy zöldséglé, esetleg húsevőknek húsleveslé)
só, bors
fél zöld citrom leve
2 ek. 20 5-os főzőtejszín
1 csokor friss bazsalikom vagy koriander
(koriander esetén 1-3 chili paprika, az én esetemben szigorúan mag nélkül)

Az olajon megdinszteljük, pirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a lereszelt sárgarépát, a felkockázott paradicsomokat és néhány percig együtt pároljuk az olajon, majd felöntjük vízzel/zöldséglével/húsleves alappal. Sózzuk, borsozzuk és összefőzzük. Ha puhára főtt a zöldség, akkor hozzádobjuk a zöld fűszert és botmixerrel összeturmixoljuk, majd a tejszínnel besűrítjük, forralásig keverve összefőzzük. A legvégén belecsorgatjuk a lime-ot, utána sózzuk, borsozzuk, meghintjük a chilivel.

Húsevőknek lehet hozzá pirított bacont adni, vagy pirosra sütött csirkemell kockákat. 

Főzött szamócakrémleves, hétköznapi nevén eperkrémleves

Nem, nem beszélek félre. Szinte mindenki epernek nevezi a szamócát. Én is, különben nem értik az emberek mit zagyválok összevissza. Pedig a szamóca tévesen eper. Valójában epernek azt a gyümölcsöt kellene nevezni, ami a fán terem. Ez lehet fekete és fehér színű. És a fekete eper, nem szeder, az már megint egy másik ügy. Az eper, akarom mondani a szamóca, nem csak az, ami az erdőben terem, gondolok itt az erdei szamócára, hanem az is, ami a kertünkben (már ha van) terem, lehet az apró szemű és jó nagy is. De a lényegen nem változtat. Finom. Nagyon is. Úgy magában, és akárhogyan feldolgozva! 


Szeretem a gyorsan, nyersen készített szamócalevest is, amikor csak összepürésítem a gyümölcsöt és felöntöm tejszínnel, tejjel és ízesítem. De azt csak az apró szeműekből, abból, ami nagyon édes. Viszont a most leírt változat se kutya, sőt kimondottan jó akkor, amikor nem akarok nagyon sok gyümölcsöt felhasználni (mert drága) vagy amikor nem túl ízes a gyümölcs, mert primőr, vagy télen, amikor csak mirelit van kéznél. 

60 dkg szamóca (lehet mirelit is)
egy kisebb fahéj darab vagy 2 csipet fahéj
1 ek. citromlé vagy fél citrom reszelt héja
4 dl habtejszín
1 csomag epres ízű főző puding
6-7 ek. nádcukor
1 ek. vaníliás cukor


A megmosott, megtisztított szamócából félreteszek tíz dekányi adagot díszítéshez, és mert Zalán nagyon szereti, ha a krémlevesben van darabos gyümölcs is. Felteszem annyi vízben forrni, ami majdnem ellepi. Ízesítem a kétféle cukorral, beledobom a fahéj darabot, na meg a citrom levét vagy lereszelt héját, mikor milyen kedvem van. Kislángon lassan felfőzöm. Közben nem túl kemény habbá verem a tejszínt, amihez hozzákeverem a főzőpudingport. A meleg leves levéből hozzárakok egy merőkanálnyit a pudingporos habhoz, és besűrítem vele a levest. Óvatosan még felmelegítem, de nem forralom. Majd kihalászom belőle a fahéjat és a citromot, és botmixerrel összetöröm a gyümölcsöt a levesben. Megszokásból (a műtét után sokáig kellett vigyáznom a szamóca magja miatt, és így a fogunk alatt sem ropog) leszűröm a levest. A félretett eperrel és kedvünk szerint tejszínhabbal vagy anélkül tálalom. Nyáron nagyon hidegen mentalevéllel együtt rakom az asztalra. Télen kicsit langyosan. 

Almás zellerkrémleves majdnem Váncsától

Az eredeti recept Váncsa István újságírót dicséri. Korábban a zellerkrémlevest mindig krumplival készítettem, de most lapozgatva Ezeregy recept című könyvét, kipróbáltam almával. Szerencsére Zalánnak is bejött. Bár a kedvéért nem petrezselyemmel megszórt mandulára, hanem színes gyöngyökkel tálaltam.

1 ek vaj és 1 ek. olaj
Kisebb zellergumó
4 kicsi alma
1 ek. 22 százalékos tejszín
1 1/2 l szárnyas alaplé

Vajon (én vaj és olaj keverékén) két fej hagymát megdinsztelünk. Rádobunk egy fej kockázott a zöldjével együtt (már ha volt a zöldségnek, nekem most nem volt), és belereszelünk három-négy almát, ha nagyok akkor persze kevesebbet (a gyomrom miatt pucolt almával dolgoztam). Tíz percig lassú tűzön kevergetve pároljuk, majd só, bors jön és felöntjük másfél-két liter szárnyasaalpléval (ez nálam most bio szárnyashús-leves kockából készült) ) főzzük  harminc pecig, majd mixeljük és ízlés szerint tejszínnel még besűrítjük. Alá enyhén pirított mandula és finomra aprított petrezselyem dukál(na). 

Currys zöldségleves

Currys levest főzni nem nagy kunszt, még sem jutott mostanság az eszembe. Pedig nagyon szeretem. Igaza van Helinek, a curry-t vagy szeretik, vagy nem. Ha meg igen, akkor meg végtelenül egyszerű vele főzni. Mert bármit megbolondít. Visszatérve az egyszerűségre valahogy az agyam mostanában (öt hónapja) képtelen arra, hogy főzzön. Már mint fejben nem megy. Dekoncentrált vagyok. Valahogy nem megy az, ami korábban kisujjból, hogy három-öt alapanyagból valami, gyorsat és finomat avagy Stahl, s mindezt egyszerűen kihozzam. Márpedig egy baba-kisgyermek mellett ez elengedhetetlen. Sokszor kérdezem is a barátnőimet, mit főztek. Hogy ötletet kapjak.

A currys zöldségleves receptje (van vagy másik hat itthon, meg amúgy is fejből mennie kéne) a Hot cross buns felett volt, valamelyik baba újságban, ami miatt az egész oldalt lemásolta nekem Kriszta. Csakhogy addig néztem ezt az édességet, míg meg nem akadt a szemem a levesen. Az ász benne számomra az, hogy végre megint találtam valami hús nélkülit.

2 póréhagyma (nálam három nagyon duci újhagyma)
5 nagy krumpli
5 szál sárgarépa
10 dkg vaj (ami nálam felesben volt egy-egy tk. olívával)
2 dl tejszín (helyett a 20 %-os-ból 1 evőkanálnyi)
2 dl húsleves (helyett egy bio csirkehús-leveskocka)
só
1 tk. curry

Vaj (-olajon) a hagymát, majd a krumplit és sárgarépát megpároltam, dinszteltem fedő alatt alacsony lángon. Felöntöttem annyi vízzel amennyi ellepte, és beledobtam a bio húsleves kockát. Sóztam és fedő alatt puhára főztem. Befűszereztem a curryvel és besűrítettem a tejszínnel. A recepttel ellentétesen nem mixeltem össze. Ha tettem volna, akkor gyöngyökkel vagy pirított zsemlekockákkal tálaltam volna.

Hideg nektarinkrémleves fagylalttal

A krémleveseket télen-nyáron nagyon szeretem. Az őszibarackosat főzöm, s nehezen bírom ki addig míg jó hidegre kihűl. Ma olyannyira nem bírtam magammal, hogy félidőben belepottyantottam egy gombóc Bourbon vaníliafagylaltot, csak végre ehessem. Annyira finom lett a savanykás leves az édes fűszeres fagylalttal, hogy ezentúl nem is készítem már másképpen.


7 közepes nagyságú nektarin
3 evőkanálnyi nádcukor
csipetnyi só
1 darabka citromhéj
4 szem szegfűszeg
fél mokkáskanál őrölt fahéj
annyi víz amennyi ellepi
2 evőkanál 20 %-os zsírtartalmú tejszín
tányéronként egy gombóc Bourbon vaníliafagylalt
s néhány mentalevél

A gyümölcsöt megmostam, megpucoltam, kis szeletekre vágtam és annyi vízben amennyi ellepte feltettem főzni lassú tűzön lefedve. Hozzádobtam a fűszereket, a cukrot, a sót és a citromhéjt. Miután felforrt, levettem róla a fedőt még pár percig még főztem, majd lehúztam a tűzről és elkevertem benne a tejszínt. Mikor kezdett kihűlni (félidőben) összetörtem botmixerrel, annyira, hogy néhány barack szelet egészben megmaradjon benne, az íze kedvéért. Tálba mertem, egy gombóc fagylaltot belekanalaztam, s hozzá raktam néhány friss mentalevelet, és már falatoztam is.

Egy nagyon várt levél után, ez volt a nap második fénypontja.

Meglepő portugál kelleves virslivel

Újabban késő este főzök, mert nem bírok olyan korán felkelni, hogy mire Maci elindul a munkába az ebédje is kész legyen. Erről a levesről a címe alapján nem gondoltam semmi nagy dologra. Gondoltam, hamar meglesz, ez a sima zöldségleves virslivel. De miután hozzáláttam, és legfőképpen mikor megkóstltam, kiderült ez nem egy sima zöldségleves. Hanem, meglepő módon egy gyorsan elkészülő szenzációs íz orgia. Amit akkor és ott, egyébként időszerint éjfél előtt fél órával nem bírtunk abbahagyni. Maci csak annyit kérdezett miután megkóstolta:
- Idáig miért nem főzted?

A leves "portugálcsavarja" egyébként a fűszerezésben rejlik. A recept előír 1/2 kiskanál vegyes fűszert, ami az ajánlás szerint lehet barbecue fűszerkeverék is. Mivel nekem itthon se fűszerkeverékben, se kész szószban nincsen, magam állítottam össze. De úgy, hogy azokat az alkotó részeket, amit amúgy is kért a recept nem kevertem még külön bele. Ez alapján a következőek kellenek hozzá:

Meglepő portugál kelleves virslivel

25 dkg fűszeres (én simát használtam) baromfi virsli
fél fej kelkáposzta
2 közepes sárgarépa
1 kisebb piros húsú paprika
1 l csirkealaplé
1 vöröshagyma
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 kk. fahéj
1 ek. barnacukor
1/2 tk. cayenne bors
1/2 tk csemege pirospaprika
1 1/2 kk. só
3 tekersényi őrölt bors, vagy 1/2 tk. készen őrölt
4 ek. reszelt parmezán
1 ek. olaj 50 dkg csicseriborsó konzerv (amit én kihagytam, a frissen sütött tortilla szerintem jobban passzol hozzá)

Kezdjük el megfonnyasztani a kockára vágott vöröshagymát közepesen forró olajon, s ha már a hagymakockák eléggé puhák és aranyszínűek, akkor vegyük le a hőfokot a legalacsonyabbra, és tegyük hozzá a zúzott a fokhagymát, a fahéjat és a barnacukrot. Hagyjuk, hogy egy kicsit megkaramellizálódjon, majd adjuk hozzá a pirospaprikát, a cayenne borsot a fekete borsot is, és a sót. Süssük egy percig. Keverjük bele a kelkáposztát kisebb darabokra tépkedve és a fél karikákra szeletelt sárgarépákat is. Majd öntsük fel az alaplével. (használhatunk vizet és két tyúkhúsleves kockát is). Főzzük lefedve alacsony hőfokon.
Közben a felkarikázott virsliket egy serpenyőben öntsük fel fél centi magasan vízzel, és lassan kezdjük el főzni. Hagyjuk, hogy elpárologjon alatta a víz, és szépen megpirosodjon, majd fordítsuk meg a karikákat és a másik oldalukat is süssük barnára. Ha készen van, keverjük a leveshez.
Kb. fél óra főzés után készen van a levesünk. Tálaláskor szórjuk meg parmezánnal.

Krémes bableves gombával

A diéta még mindig tart nálunk, így hétköznap továbbra is csak "vékonyan" igyekszem főzni. Ez a recept az Alexandra kiadó zsírszegény ételek sorozatából való. Igen laktató, mégsem hizlal. Egyszerűen, gyorsan elkészíthető. S ami igazán fontos, hogy igazi téli leves, ami ebben a mínusz 3 fokban plusz erény. Én annyiban módosítottam a receptet, hogy szárított helyett friss gombát használtam.

Krémes bableves gombával (2 személyre méretezve)

100 gramm nagy szemű fehér bab
25 gramm gomba
1 kis fej vöröshagyma
1 ek vaj+ 1 ek. olaj
0,5 dl tyúkhúsleves
só, bors
2 ek. petrezselyem


A babot szokásos módon reggel beáztattam és késő este neki álltam megfőzni. (Nálam fordítva működnek a dolgok, mivel ebéd nem csak nekem kell, hanem a férfiembernek is. Így inkább este főzök, mint hogy ezért hajnalban keljek, akkor örülök, ha Zalánmanó hagy aludni) Szóval áztató vízzel együtt, ahogy a Nagykönyvben meg vagyon írva felrakom főzni a zöldséget és vagy hozzáadom az előírt tyúkhúsleves alaplét, vagy ha az éppen hiány cikk idehaza, akkor a plusz vízhez egy tyúkhúsleves kocka ugrik. Miközben a bab elkezd rotyogni a fazékban, közben szépen, csendben megpucegálom és vékony karikákra vágom a hagymát. Majd egy kis lábosban a vajat felolvasztom és megfonnyasztom benne a hagymát, majd hozzádobom a gombát, és szépen hagyom kapjanak egy kis színt. A babnak kb. másfél óra kell, a vége felé hozzádobom a hagymás gombát, hagyom őket együtt érvényesülni. Ha késznek érzem, pürésítem, majd só, bors kerül bele pillanatnyi hangulatom és ízlésem szerint. Tálaláskor már csak a friss petrezselyem kerül bele. A férfiembernek úgy csomagolom, hogy belekavarom a levesbe.

"Valódi" paradicsomleves

Mindig túlzásnak véltem, amikor egy újdonsült anyuka azt állította, mióta gyermeke született sokkal jobban odafigyel arra, mit is eszik. S most lássanak csodát, én sem viselkedek másképpen. Ugyan nem rohanok bio piacra, egyrészt, mert itt nincs is (csak bio bolt, nem olyan széles friss termék választékkal) másrészt, mert most különösen drága nekünk.

Ám a hagyományos piacon mindig igyekszem azoktól a néniktől és bácsiktól vásárolni, akiknek portékáján látszik, azok nincsenek se érés előtt leszedve, se felesleges anyagokkal permetezve, kivéve amire szükség van. Így vásárolok kis szemű paradicsomokat, olyanokat amelyek nem teljesen szabályos alakúak, és az is lehet, hogy be van hasadva az oldaluk, nem mű sárga színű, szintén kisebb paprikákat, göcsörtös uborkákat. S amiből csak lehetett, és a két és fél fiókos mélyhűtő el is bírt, le is fagyasztottam.

Így főzött az Anyukám majd minden hétvégén nekünk lecsót, én meg valódi paradicsom levest. Valódi, mert nem sűrítményből, konzervből vagy léből, és mert nem felturbózott zöldségből készült.

70-80 dkg paradicsom
1 fej hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 ek olíva olaj
1 kk cukor
1 dl 20 %-os tejszín
1 csipet erős chilli
só, bors
a tetejére pecorino sajt

A paradicsomokat megmostam, felcikkeztem, de nem húztam le a héját. Lehet, hogy ettől a profik felszisszenek, de úgy vagyok vele, hogy minek bíbelődjek, az is zöldséghez, akarom mondani a gyümölcshöz tartozik, a bot mixer amúgy is széttöri, és hát abban is lehet némi vitamin. A kockára vágott hagymát olajon megdinsztelem, majd rádobtam a paradicsomokat, kicsit együtt pároltam, majd felöntöttem annyi vízzel, ami ellepte. Megszórtam cukorral, sóztam, borsoztam, és lassú tűzön összefőztem. Ezután összetörtem bot mixerrel, besűrítettem a tejszínnel és megbolondítottam egy nagyon kicsi erős chillivel. Tálaláskor ráreszeltem jó sok pecorino-t, ami könnyen elolvadt benne.