2010. április 12., hétfő

Szelektív


Számít vagy sem, mérvadó vagy sem, az én lelkiismeretem ne száradjon azon, hogy nem szelektív dobom ki a szemetet. Korábban is sokszor foglalkoztatott a gondolat, de mióta Zalán él, és tudom, hogy kell hogy legyen neki egy bolygó, ahol felnőhet, és ez történetesen nem más, mint a Föld, ahol élünk, hát igyekszem vigyázni rá a magam módján. Külön gyűjtjük az üveg, a papír hulladékot, a pet palackokat is a megfelelő kukába hajítjuk. Viszont nagy bánatomra, itt ahol lakunk nem találtam még olyan konténert, ami a nem az üdítős palackoknak, hanem egyéb műanyag flakonoknak lenne fenntartva. Pedig óriási mennyiségű műanyag hulladék torlódik fel egy háztartásban, a samponos-tusfürdős-krémes flakonok, a különböző tisztítószerek műanyagja, a tejföl-túró-kefir-joghurt dobozok, amelyek mind-mind kiöblíthetőek, és tisztán kidobhatóak. Rengeteg a fennmaradó papír hulladék is, kezdve a konyhában a lisztes-cukros-rizses papír tasakok, dobozoktól, a fűszerek, csokoládék papír csomagolásán át, a sütő papíros és vaníliáscukor kis tasakokig. A fürdőszobában ott hevernek a kozmetika krémek, fogkrémek, a gyógyszerek kis karton dobozai. Nem beszélve a csecsemők, kisgyerekek táplálkozásához a tápszeres, tejpépes porok és egyéb ételek kartonjaiig.

Nem nagy fáradtság, én még élvezem is, ráadásul beiktattunk erre külön egészségügyi sétákat is, így Zalán is megtanulja, hogy
mit, hová dobunk ki. S bízunk benne, hogy az illetékesek nem egy kupacba, hanem a megfelelő feldolgozókba szállítják azokat.

Nincsenek megjegyzések: