2010. szeptember 13., hétfő

Üröm az örömben


Míg én csütörtök este moziztam a csajszikkal (Hétmérföldes szerelem című tingitangli, igazán kismamáknak való kikapcsolódás), addig Maci péntek este kanbulizott a fiúkkal. Ez volt méltó befejezése annak a nagy ijedségnek, ami amúgy adott másfél hét "szabit"családilag.

Történt ugyanis, hogy míg a gyerek ölemben ülve hallgatta az esti mesét, addig egyszerre hajolt Apamaci közelebb a könyvhöz, és ütötte fel Zalán a kötetet, egyenesen bele Apa szemébe. József Attila Altatója így lett nálunk azonnali ébresztő.
Eredmény: részleges szaruhártya leválás.
Ellátás: Első négy napig fekvés sötét szobában és csepegtetés tíz percenként, majd amikor már gyógyult a szem, egyre több mozgás és "nézés" és csepegetetés már csak két óránként. Aminek végén már végre élvezni is tudtuk, hogy mindhárman itthon voltunk. Ma reggelig.

2 megjegyzés:

Ági, aki főz írta...

Nem hangzik túl jól! Talán most már vége!

Eperlány írta...

Igen, most már nem lát homályosan, a doktornő szerint is meggyógyult. Talán már vége. Reméljük, nem marad gyenge az új réteg, nem válik le újra. Állítólag könnyebben előfordulhat. De mi bizakodunk!