Jellemző. Már vagy két éve nem ettem fügét, amikor most két hete Maci meglepett hat darabbal. Már láttam a lelki szemeim előtt, hogy forró sütőbe tolom a kis drágákat pár percre, majd jéghideg vanília fagyira halmozom. Vagy egy kis kardamomos mascarponera. Esetleg camamberttel eszem, és iszom hozzá egy kortynyi Tokajit. Még arról is álmodozni mertem, hogy vásárolunk még, és főzök belőle legalább egy nagyon kicsi üveg lekvárt. De mire odajutottam, hogy hozzávalót vegyek, addigra elkezdtek penészedni. A hatból három menekült meg, amit csak úgy pörén, önmagában ettünk. A végén rájöttem, nem is értem, minek a nagy felhajtás, amikor a legtöbb gyümölcs önmagában is nagyon-nagyon finom.
Arról már nem is szólva, hogy ha az ember lánya elég szépen kéri az angyalokat, akkor teljesítik is a kívánságát: Kriszta barátnőm mintha kitalálta volna a gondolataimat, most hétvégén megajándékozott egy üveg fügelekvárral.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése