Téli zöldborsós virsli - nyáron

Most már aztán tényleg itt van, a gyorsan, egyszerűen, finomat- Stahl, illetve a pár perc alatt vacsora a la Nigella, és még sorolhatnám televíziós szakácsok és szakácsnők jelmondatának időszaka. Hiszen, enni kell, viszont idő kevés marad a főzésre, még akkor is, ha éppen ez az egyik kedvenc fáradtság-, és stressz űző foglalatosságom. Bár ez valamivel macerásabb étel, Maci kívánságára elkészítettem. Közben sterilizálta a mikró a tejfejőt, és a laktoherb tea meg tette a hatását, mert közben-közben kortyolgattam. Mert amúgy meg elfelejtem inni.

Amit meg érdemes tudni a kajáról, gyermekkorom első kedvenc gasztro próbálkozásainak egyike, amit egy kicsiknek szóló szakácskönyvből vettem. A recept úgy változott, ahogy fejlődtem, vagy ahogy emlékeztem a receptre, ugyanis a szakácskönyvemnek menetközben lába kélt. Ma is síratom.





S hogyan készül a téli kaja, nyáron? Íme:
Jó nagy fej hagymát olajon megdinsztelünk, rádobunk 4-5 szál karikára vágott virslit kicsit együtt pirítjuk, megszórjuk fél teáskanál pirospaprikával, só, bors, 2 gerezd zúzott fokhagyma, hozzáöntünk fél csomag friss vagy mélyhűtött zöldborsót, aláöntünk egy kis vizet, fedő alatt pároljuk. Közben kisütünk egy nagyobb adag krumplit, amit megsózva hozzáadunk a virslis zöldborsóhoz, de előtte még borssal, sóval utána ízesíthetünk.

Én savanyúsággal eszem, Maci ketchuppel. Szoktam hozzá egy öntetet is készíteni: ugyanannyi ketchup és mustár, bele sok-sok feketebors.

Gyermekágy

Éjjel fél egy elmúlt, amikor áttolt a szülésznő a szülő szobából a kórterembe. Egész éjjel szinte semmit se aludtam, mert újra és újra átéltem Zalán születését. Egyszerűen nem bírtam betelni az élménnyel. Reggel hamar felkeltem, bár fájtam mindenhol. Elsőként pár lépést tettem az ablakig, emlékszem egy óra múlva már a zuhany alatt álltam, és bár megszédültem hajmosás közben, mégis kellett a tisztaság. Hisz Anya lettem. Délelőtt az ügyeletes szülésznő az ágyam alatt fekvő sporttáskámat pakoltatta ki velem, mondván, rend legyen a nagy vizitre. Ötödik megkezdett kórházi hét után volt rendesen cuccom. Azóta sincs megállás, a gyermekágy meghittségét csak a könyvekből ismerem. Bár "csak" négyszer járok be szoptatni egy nap, és az elsőre bevisz, és az utolsóról hazahoz Maci, így is hatszor teszem meg naponta a 20 perces utat. Otthon csak szinte fejni van időm, és enni vagy némit molyolni. Valóban holtfáradt vagyok. Édesen, de nagyon.

Zalán

Egy hét és öt nap telt el azóta, hogy a Csoda megérkezett közénk. Május 24-én 21:55 perckor emelte fel a szülésznő Zalánt, hogy megmutassa nekünk. 1860 grammal és 43 cm-el örvendeztett meg bennünket. Csúcsfej kisfiúnk azóta aranyozza be az életünket. A vártnál egy hónappal korábban, a 35-ik héten született. Adott nekünk még egy kis "szabadságot" , míg a kórház koraszülött osztályán vigyáznak rá, addig mi még kicsit "kettesben lehetünk". Napközben három óránként járok be hozzá szoptatni, és esténként igyekszünk felkészülni arra, hogy három-négy hét múlva "a tökéletes kis babasarkába" hazahozzuk.

Hihetetlen, de szülök lettünk!

Kórház

Egy Anyukának amit elsőként meg kell tanulnia a gyermekéért, az a saját vágyainak háttérbe szorítása. Hiszen már a kis jövevény az első. Lassan két hete vagyok kórházban, mert kis Mazsolám túl kicsinek bizonyult egymást követő két ultrahangon, és a doktor nénik és bácsik úgy tartották biztonságosabbnak, ha a fejlődését nap mint nap figyelemmel kísérhetik. Bár már az első hétvégére hazaengedtek eltávozásra, s tudom, hogy a kisfiam egészsége miatt így a legjobb, mégis nehezen viselem a tudatott, hogy születéséig bent kell maradnom. Ami jó esetben még hét-nyolc hét minimum.

Nap mint nap újabb és újabb betegek érkeznek mellém, hihetetlen emberi sorsokat ismerek meg. Például a 32 éves Anyuka, amit pont ma hozza programozott császármetszéssel világra farfekvéses gyermekét. Mint kiderült, párjával ugyan már évek óta együtt vannak, csak a baba érkezésére költöztek össze, és külön hálószobában alszanak, mert az Apuka jelölt nem bírja Anyuka horkolását, a baba meg úgyis Anyuka mellett lesz majd. Aki ezt a külön hálószoba megoldást nem is bánja, mert önmaga bevallása szerint úgyis "magának való".

Aztán itt van az a 42 éves nő, aki már lemondott arról, hogy gyermeke legyen, s bármennyire nem szeretnék senkit se elítélni, mégis csak elkeserítőnek tartom, hogy miután elfolyt a magzatvize még elszívott két száll cigarettát, mielőtt még befáradt volna a szülőszobára. S most "csodálkozik azon" hogy alig pár napos gyermekének tüdőgyulladása van, s még egy bő héttel a szülés után sem mehetnek haza. Szomorú.

Érdekes az a házaspár is, ahol a harmadik megjelenése után, és két év különélést követően, a próbáljuk meg "újrakezdeni" -ből érkezik a késői gyermek. Drukkolok nekik, hogy sikerüljön rendbe jönniük és boldog családként élniük!

Pár nap alatt megtanultam, egy kismamának sem szabad elkeserednie, ha úgy érzi, körülötte nem tökéletes és happy minden. S azt, hogy csak akkor nézhetünk szemlesütés nélkül önmagunkkal szembe a tükörben, ha valóban elmondhatjuk, mi mindent megtettünk azért, hogy magzatunk egészséges legyen.

Dinnye

Gyakran kérdezik meg tőlem, kívánós vagyok? Ilyenkor mindig azt válaszolom, hogy alapjában véve nem, tulajdonképpen nem is értem azokat a kismamákat, akik kibírhatatlan kívánóságukról számolnak be. Még a terhességem elején, a 12. hét környékén, amikor örültem, ha bármi bennem maradt, amikor megláttam a CBA-ban a ruszlit, amit viszont világ életemben utáltam. Egy kis üveggel "azonnal vennem is kellett", amit aztán egy ültő helyemben meg is ettem, majd' a teljes üveggel. Három napig olyan rosszul voltam tőle, hogy elmondani sem tudom.

Azóta egyszer láttam meg a házi cseresznye befőttet, az egyik anyai nagynénémnél, amit felbontattam. És van még valami, ami után meg csak vágyódom, vágyódom....a dinnye. Tegnap láttam meg a Vas utcai zöldségesnél. Mézédes 650 Ft. A paradicsom 990 Ft volt ugyanott. De végül is nem vettem a dinnyéből. Viszont lefényképeztem.

Lábacska

A kisfiammal állandó kontaktusban vagyunk egymással. Az első perctől fejjel lefelé helyezkedik el a pocakomban, s ahogy egyre nagyobb, úgy egyre feljebb kerülnek a kis lábai. Az egyiket vagy tán mindkettőt felváltva a jobb oldalon szereti elhelyezni a bordám alatt közvetlenül. Folyamatosan nyújtózkodik, rugdos odabent, olykor olyan erővel, hogy egy pillanatra levegőt sem kapok. Így viszont szinte egész nap ott a kezem, és simogatom, amire ő válaszképpen újabbakat rúg. Látni is lehet ilyenkor, ahogy kidudorodik a hasam. Apukájával ilyenkor olvadtan mosolygunk egymásra, és felváltva tapizzuk, hogy milyen kemény is a pocak, ott ahol a lábacskája van.

Fagyi és séta

Lehetőség szerint minden nap sétálok és fagyizok. Így a harmincadik héten már folyamatosan ég a gyomrom, és a hideg fagylalt tűnik a legjobb megoldásnak rá. Se a B6 vitamin, se a magneB6, se a homeopáthiás szerek, se a gyömbér, se a kóla, se a sima buborékos-citromos ásványvíz nem segít, maximum csak kicsit enyhíti az állandó nyomás érzetet.
A legjobb a fagyit a sétával összekötni. Az Öreg-tónál nem csak sétálni szoktunk, hanem pihenni is. A kék kockás pokrócon elfeküdve igazi élmény olvasni, tanulni. Még akkor is, ha néha el-elbújik a napocska a felhők mögé, mint ahogy ma is tette.

Karalábés csirkeraguleves

Itt a tavasz, pocakomban Mazsola, és folyamatosan friss ízekre vágyom. A narancs mellett, mert abból továbbra is be tudnék termelni akár napi fél kilót is, ha tehetném, reggelire inkább elhagyom a felvágottat, de a paradicsom, a retek, és a kígyóuborka elengedhetetlen. Paprikából még mindig a kaliforniai változat kerül hamarabb a kosárba, de hát a hagyományos tv féle dupla annyiba kerül. Az ebédnél is igyekszem kerülni a "téli recepteket", vagy legalább uborkasalátával tálalni az olyan nehézkes, de olcsó fogásokat mint a paprikás krumpli és társai.

Ám ehhez a leveshez, túl sok drága dolog nem szükségeltetik, így bátran ajánlom! Hiába, egy kismamának muszáj megtanulnia spórolni, a kis Vacakja kényelméért. Ha nem érti kedves olvasóm miről beszélek, bátran nézzen körül egy baba üzletben!



4 csirkeszárny
3 kisebb karalábé
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1-2 evőkanál olaj
1 púpozott evőkanál liszt
1 csokor petrezselyem
só, bors

A csirkeszárnyakat 1/2 liter vízzel felöntöm és felteszem főzni. Az eredeti recept azt javasolja, hogy forraljuk fel, ekkor sózzuk és borsozzuk, majd negyed óráig főzzük csendesen. Nem tudom miért, de nem bírom a látványát a vízben úszkáló húsnak, ezért én rögtön beleteszem a felaprított zöldségeket is, ahogy felforrt a víz, de persze csak azután, hogy lekanalaztam a tetejéről a keletkezett habot. Tehát sózom, borsozom is, és így puhára főzöm a húst és a zöldségeket is. Ha ezzel megvagyok, világos rántást készítek az olajból és a lisztből a petrezselyemmel fűszerezve. Ezzel sűrítem be a levest. Friss, tavaszi íze van. Ha franciásra szerezném venni a figurát, akkor a rántásnál olaj helyett vajat használok. Nem margarint, hanem vajat.

Szuper melegszendvics a la Papa

Ezt a szendvicset még a Papa készítette nekünk három éve Stockholmban. Pofon egyszerű, nekem még sem jutott volna magamtól az eszembe. Hideg téli estéken éppúgy jól esik forró teával, mint a meleg nyári éjszakában hütő hideg limonádéval. Házi ketcuppel a tetején vagy majonézzel abbahagyhatatlan.

2 személynek:

6 szelet kenyér

6 szelet sonka

12 szelet egyszerű sajt pl. trappista

2 nagy gomba

3 szem paradicsom

vaj

A kenyereket megvajazzuk, a gombát és a paradicsomot felszeleteljük. A vajas kenyerekre egy-egy szelet sonkát fektettünk, erre jön rá a gomba, majd a sajt szeletek, s a tetejére a paradicsom. Meg lehet szórni snidlinggel vagy bazsalikommal. 10-12 perc alatt készre sütjük.

Babaholmi vásárlás

Úgy gondoltam, legalább a hatodik hónap végéig várok a baba holmi vásárlással. Tudom, hogy sokan nem bírnának eddig várni, ha másért nem azért, mert láttak valami kihagyhatatlan ajánlatot. Ám én annyira féltem, hogy inkább nem is nézelődtem.

Ami persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem jártam volna eddig baba boltban, vagy nem bújtam volna a netet, de nem úgy ahogy tegnap kezdtem el. Idáig nem tudatosan nézelődtem.

Talán mert idáig nem éreztem magamat felkészülve rá, nem éreztem úgy, hogy már nyugodt szívvel megtehetem. Nem mertem elsietni a dolgot! Idegesített is, hogy mindenki azt kérdezi, mi van már meg, mire van szükségünk? s miután meglepődtek, hogy még semmi, már jött a következő kérdés: mégis mikor vásárolunk már? De a héten beért az érzés, elérkezett az ideje a felkészülésnek!

Macival meg is beszéltük, hogy szombaton elmegyünk és közösen megvásároljuk az első babaholmit! :) És a húsvét után elkezdjük átrendezni a hálót, berendezni a baba sarkot! :) Szóval végre lefixálom a listát, hogy mik kellenek a Manónak.