Sok idő után, a mai volt az új, első alkalom. Remélem, ezentúl minden héten legalább egyszer eljutok. Mindössze félórát ültem Botrányon, eleinte csak mentünk körbe-körbe, ám a foglalkozás másik felében már ügettem. A combomat erősen a nyereghez szorítottam, a sarkamat lenyomtam, hogy ne csússzon se bele, se ki a kengyelből, kihúztam magamat amennyire tudtam, és igyekeztem átadni magamat a ló ritmusának. Egy pillanatig sem féltem. Mire kezdtem belemelegedni, letelt a félóra.
Most pár órával a lovaglás után, érzem a combomat a fenekem alatt. Jóleső izomláz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése