Kókuszkocka

Csokoládé, sütemény ...csokoládé, sütemény...csokoládé, sütemény. Zakatolt a fülemben. Éhes voltam valami édességre. Na de melyik legyen? A csokoládét két perc alatt befaljuk, ha sütemény nem lehet túlzottan csokis, mert Maci azt nem szereti. Mi legyen hát akkor? Ekkor jött a kókusz a képbe, ami tompítja a csokoládés süteményt. És, hogy ne keljen nyújtani, és annál az 5 dkg-nál több margarint használni, ami nincs itthon sütöttem egy piskótát, az lett az alap.

Nagyon finom lett, de mégis valamivel "megcsúsztam". Kétféle fél-fél csomag kókusz reszelék volt itthon, egy tesco-s és egy kalifás. Ha szabad ajánlanom, és a pénztárca engedi, akkor ne az előzőt vegyük, hanem valamivel finomabbat, mint a kalifa, sőt ha hozzájutunk ennél is jobbnál, ami szinte nedves, és igazán nagyobb darabos, akkor vegyük azt, mert már így is óriási különbség volt a kétféle kókuszos kocka között.

6 közepes méretű tojás

6 púpozott ek. liszt

6 púpozott ek. cukor

1 csipet sütőpor

200 gramm 70 %-os étcsokoládé

5 dkg vaj

1/2 dl sűrű tejszín

1 csomag jó minőségű kókuszreszelék

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjéből habot vertem, a sárgáját "fehérre" kevertem a cukorral. Kanalanként hozzáadtam a cukrot, majd a lisztet is. Az utóbbinál menetközben a sütőport is az egyik kanál liszttel együtt belekevertem. Majd a végén úgy kevertem hozzá a fehérje felvert habját, hogy levegős legyen a tészta. Kivajazott, kilisztezett négyzet alakú jénaiba öntöttem, és beraktam a sütit a sütőbe. Visszavettem a hőfokot 150 fokra, és nem lég keverésen, ajtó nyitogatás nélkül 35 perc alatt készre sütöttem a piskótát. Amit hagytam a sütőben kihűlni.

Vízgőz fölött egy kis lábosban a csokoládét felolvasztottam, hozzáadtam a jénai kikenéséből megmaradt margarint (hogy szép fényes legyen a csoki) és elkevertem a tejszínnel. A piskótát kockákra vágtam, és egyenként megmártogattam a tésztakockákat a csokoládéban, majd körbeszórtam kókuszreszelékkel. Inkább kockánként kezet mostam, de szándékosan nem bele hempergettem, hogy ne legyen csokoládés a fehér kókusz.

Rácsra rakva szárítottam. Lefedett, de le nem zárt dobozban tárolva addig a három napig sem száradt ki, míg el nem fogyott.