Karalábés csirkeraguleves

Itt a tavasz, pocakomban Mazsola, és folyamatosan friss ízekre vágyom. A narancs mellett, mert abból továbbra is be tudnék termelni akár napi fél kilót is, ha tehetném, reggelire inkább elhagyom a felvágottat, de a paradicsom, a retek, és a kígyóuborka elengedhetetlen. Paprikából még mindig a kaliforniai változat kerül hamarabb a kosárba, de hát a hagyományos tv féle dupla annyiba kerül. Az ebédnél is igyekszem kerülni a "téli recepteket", vagy legalább uborkasalátával tálalni az olyan nehézkes, de olcsó fogásokat mint a paprikás krumpli és társai.

Ám ehhez a leveshez, túl sok drága dolog nem szükségeltetik, így bátran ajánlom! Hiába, egy kismamának muszáj megtanulnia spórolni, a kis Vacakja kényelméért. Ha nem érti kedves olvasóm miről beszélek, bátran nézzen körül egy baba üzletben!



4 csirkeszárny
3 kisebb karalábé
2 szál sárgarépa
1 szál fehérrépa
1-2 evőkanál olaj
1 púpozott evőkanál liszt
1 csokor petrezselyem
só, bors

A csirkeszárnyakat 1/2 liter vízzel felöntöm és felteszem főzni. Az eredeti recept azt javasolja, hogy forraljuk fel, ekkor sózzuk és borsozzuk, majd negyed óráig főzzük csendesen. Nem tudom miért, de nem bírom a látványát a vízben úszkáló húsnak, ezért én rögtön beleteszem a felaprított zöldségeket is, ahogy felforrt a víz, de persze csak azután, hogy lekanalaztam a tetejéről a keletkezett habot. Tehát sózom, borsozom is, és így puhára főzöm a húst és a zöldségeket is. Ha ezzel megvagyok, világos rántást készítek az olajból és a lisztből a petrezselyemmel fűszerezve. Ezzel sűrítem be a levest. Friss, tavaszi íze van. Ha franciásra szerezném venni a figurát, akkor a rántásnál olaj helyett vajat használok. Nem margarint, hanem vajat.