Gyakran kérdezik meg tőlem, kívánós vagyok? Ilyenkor mindig azt válaszolom, hogy alapjában véve nem, tulajdonképpen nem is értem azokat a kismamákat, akik kibírhatatlan kívánóságukról számolnak be. Még a terhességem elején, a 12. hét környékén, amikor örültem, ha bármi bennem maradt, amikor megláttam a CBA-ban a ruszlit, amit viszont világ életemben utáltam. Egy kis üveggel "azonnal vennem is kellett", amit aztán egy ültő helyemben meg is ettem, majd' a teljes üveggel. Három napig olyan rosszul voltam tőle, hogy elmondani sem tudom.
Azóta egyszer láttam meg a házi cseresznye befőttet, az egyik anyai nagynénémnél, amit felbontattam. És van még valami, ami után meg csak vágyódom, vágyódom....a dinnye. Tegnap láttam meg a Vas utcai zöldségesnél. Mézédes 650 Ft. A paradicsom 990 Ft volt ugyanott. De végül is nem vettem a dinnyéből. Viszont lefényképeztem.
3 megjegyzés:
Én az eperre szavaznék:)
Bár a kisfiam-nem olyan kicsi már-egész évben a dinnyét várja....Kár, hogy aranyárban van....
Off: lefényképeztem az orchideámat, ha még érdekel. gyere nézd meg nálam:)
Kata, már megyek is! Köszönöm, hogy szóltál! :)
Megjegyzés küldése