Szomszédok

Ha nem pénz kérdése lenne, akkor pocak ide vagy oda, még ma elkezdenék csomagolni. Csak el innen. Hat év alatt a második hangos szomszédot fogjuk ki. Az első albérlő bűne a fülsiketítően hallgatott tüm-tüm zene volt, amivel egyik lakó ízlését sem nyerte el hosszútávon. A sorozatos, megfelelő szerveknél tett panaszáradat következtében egy idő után el is tűnt a színről.
Ám nem lett csend ezután sem. Beköltözött ugyanoda egy új szomszéd, aki viszont ordibál. Nem egyszerű eset, szerencsétlennek alapban is repedtfazék hangja van, amit nem tud és nem is akar megfelelő hangszinten használni. Ijesztő. Normál hangon hallgatott rádió, tévé mellett is simán átszűrődik. Nem csak idegesítő, valóban rémisztő is. Három-négy hónapom van lekezelni valahogy, mert mellette nem fog tudni aludni Mazsola az holtziher. Nem beszélve arról, hogy most már olyan belső feszültséget érzek amikor meghallom, hogy simán kupán tudnám vágni valamivel, ha nem tudnám, hogy „rendes emberért is ennyit kapnék”.
Ja, pechünkre, ő lakás tulajdonos, így fogalmam nincsen mit is tehetek ellene.