2010. június 11., péntek

Lecsó, kenyér, serpenyő

Drága a paradicsom, drága a paprika, de egyszerűen nem bírtam tovább várni arra lesz majd olcsóbb is. Az idei első lecsót egyenesen a serpenyőből ettem ki. Rizs vagy tojás nélkül csak úgy kenyérrel. Jó kis levescipót vettem hozzá a lipótinál, aminek a sarkát most nem kellett megosztanom senkivel. Önző anya módjára megvártam míg a gyermek elalszik, s csak akkor álltam neki komótosan. Szerettem volna legalább a lecsót nyugodtan megenni. Mindig együtt eszek Zalánnal, hogy így szokja meg, aminek hátulütője, hogy többnyire arra nem is jut figyelmem mégis milyen az íze annak amit eszek. Néha arra sem emlékszem, hogy egyáltalán ettem-e.
De erre szerencsére igen. Régen esett étel már ennyire jól. De ez a lecsó nagyon. Hasonló napsütötte lecsós nyarat kívánok!

Mindenkinek van saját lecsó receptje, akár több is. Én nagyon szeretem az anyukámét, az apukámét, az anyósomét is. A lecsóm évről évre lett csak finomabb. A legelső inkább hasonlított paradicsomszószra. Hiába, jobban szeretem mint a paprikát, így többet is tettem bele.

Aztán sokáig hallani sem akartam arról, hogy az én konyhámban zsírszalonna legyen. Pedig hát az ízét az adja meg. Na de csak módjával, éppen hogy kiengedem a zsírját, és aztán ki is szedem belőle. (többnyire) Rájön a felkarikázott füstölt kolbász, abból is jobb fajta, aminek finom a fűszerezése, hogy pirospaprikát már ne is kelljen külön hozzátennem. Erre jön a hagyma, jó sok. Szépen lassú tűzön hagyom megpárolódni, majd hozzádobom az apróra vágott fokhagymát, kettőt kavarok rajta, és már adom is hozzá a karikára vágott tv paprikát, és csak egy leheletnyi vizet öntök alá. Letakarom, hagyom, hogy a paprika összesen, kicsit később erre egy kis sóval hozzá is járulok. Meg is borsozom ekkor. Később amikor a paprika úgy nagyjából már összeesett, a paradicsomokat sem hagyom tovább várni. Egy nagyon pici cukorral megszórom, nálam ez paradicsomos ételnél alapszabály. És lefedve tovább párolom. De nem túl sokáig. Éppen csak. Inkább a legmagasabbra tekerem a hőmérsékletet a serpenyő alatt, gyakran kevergetve jól lepirítom a lecsót.

S utána már hangulat szerint önmagában kenyérrel, vagy tojással, esetleg natúr rizzsel, vagy rizzsel és tojással, máskor tarhonyával, esetleg nokedlivel és sajttal, natúr szelettel és petrezselymes burgonyával, és ritkán házi hasábburgonyával esszük.

Oh igen, és visszatérve a paradicsomra, nagyon ritkán állok neki a paradicsom héjazásának, nem azért mert egy ördöngösség lenne, mert nem az. Egyszerűen csak azért, mert nem húzom vele az időt, és bennünket nem zavar.A fotón látszó így készült.

Két személyre a mennyiségek így alakultak: 8 paprika, 6 paradicsom, 1 maroknyi kockára vágott zsírszalonna, egy fél szál parasztkolbász, 2 gerezd fokhagyma, 2 fej vöröshagyma, só, borsDe ez nem szentírás. Ahogy megyünk ki a nyárból úgy szeretem a minél többféle színű és fajtájú paprikával és paradicsommal keverni, enyhén csípősre ízesíteni.

Nincsenek megjegyzések: