Állandó riport téma, hogy az emberek nem udvariasak a kismamákkal. A nem túl nagy pocakommal is rácáfolhattam erre, és most babakocsisan sem csalódtam. Tény, hogy a gyalogos utak állapota szörnyű, és hogy sok helyen nem megoldott az átkelés a kereszteződésekben, de ez más tészta. Viszont igenis vannak előzékeny emberek. Tegnap a bankban a biztonsági őr ugrott, hogy kinyissa előttünk az ajtót, a zöldségesnél az éppen árut rendezgető eladó "kikapott" a sorból:
- Lesz más is a kukoricán kívül?
- Egy kiló barackot vennénk még.
S ezzel a slunggal már ki is szolgált úgy, hogy nem zavarta meg az éppen fizető vásárlót és a kollégáját sem. Velem meg csak csökkent a sor. S szerencsére azok sem méltatlankodtak, akik még előttem álltak.
Ugyan Zalán ezalatt édesdeden aludt a kocsijában, még is örültem, hogy nem kell ott állnom.
Ugyanis -ahogy ezt a többi anyuka már tudja, a leendők meg sejtik- ha az a fránya kocsi nem ringatja a babypopeszt, akkor automatikusan beindul(hat) a "sziréna". S igaz nem tartottam ettől, még is csak jobb a békesség!
Amúgy Zalán alapjában véve egy igen nyugodt kisbaba, egyetlen egy ok azért mégis csak van, amiért annyira, de annyira kétségbeesetten el tud kezdeni sírni, hogy nyomban összeszalad a fél utca. Ez a korgó gyomor.
S akkor, ott és azonnal kell a cici. Nincs kecmec, Apa hagyjon békén ne pelenkázzon, méricskéljen, Anya ne vizzel vacakoljon (előtte és utána fél-fél liter víz az adagom, egyébként nyomban kiszáradok). Szóval, jobb komolyan venni a Zalán-sírást, ha ép füllel és szívvel meg akarjuk úszni. Mert amúgy marcangolja a lüktetőnket rendesen.
1 megjegyzés:
De aranyos babi!:O)
Megjegyzés küldése