Két hónap kórház után bevallom, nem nagyon vagyok képben, fogalmam sincsen mi történt, történik a nagy világban, de még szűk hazánkban sem. Az első hetekben még nálam volt a kiadó laptopja, töltöttem is az újság honlapjára fel a cikkeket, nézegettem is a hírportálokat, de igazán semmi nem fogott meg. Akkor még nagyon Zalán (illetve születéséig Mazsola) érkezésére koncentráltam. Születése óta meg már ő jelenti nekem a világ közepét.
Még azzal sem vagyok tisztában, hogy milyen idény zöldség-gyümölcs van most a piacon, hogy miből érdemes főzni, egyáltalán milyen nyári ételek vannak. Így hát tanácstalanul nézek Mamilira (Édesanyám) amikor kérdezi: mit is főzzön nekünk.
Volt már töltött karalábé illetve paprika, és lecsó. Ma főztünk kukoricát is. A gyümölcsök közül asztalunkon szerepelt már az eper, a cseresznye, a meggy, a málna, az őszibarack. Ja, és a biokörte. Amit mi csak "vadkörtének hívunk. Ezt a "Köröszték", azaz Zalán keresztszülei hozták nekünk. De mindebből még alig készült valamilyen desszert vagy sütemény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése