Így utólag már nem is értem, miért estem kétségbe azon, hogy nem tudtam milyen nyári ízekre vágyódhatnék. Tán a gyermekágy, tán a piacra járás elvonási tünetei, esetleg a hőguta okozta a hisztit. Végtére mindegy is így már, hogy a végeredménye igen jól sikerült.
A kiinduló pont egy töltött tökre hallgató finom, de tök unalmas (végre egyszer találó ez a nem túl helyesnek mondható jelző) étel volt, amit tovább variáltam. A zöldség már egy hete állt a konyhában, azzal hozattam haza, hogy főzeléket készítek belőle, persze csak szigorúan kapor nélkül.
Tudom, itt meg kell állnom egy percre, mert a kedves blog olvasó esetleg kitér a hitéből. Magyarázat: kapor allergia. Nem, nem arról van szó, hogy kifogást kerestem a nem szeretem ételre, mert ez így nem igaz. Hanem arról, hogy ez a fűszer kisebb mennyiségben kiütést, nagyobb mértékben fulladást okoz(hat) nálam. Amúgy elárulom, az ecet éppúgy kihozza a tök ízét, mint a kapor. És minden más receptben petrezselymet használok helyette.
Visszatérve a töltött tökre, nem csak a kapor maradt ki belőle, hanem a tölteléknek szánt hús massza, a mindenkori fasírt fűszerezés helyett provence-i zöldeket kapott, és csontlé helyett tejszínnel lett turbózva.
1 helyes, közepes nagyságú tök
25 dkg darált pulykahús
1 tojás
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 szikkadt zsemle
fél ek. provence fűszerkeverék (rozmaring, bazsalikom, oregánó, kakukkfű és levendulavirág)
2 dl 20 %-os tejszín
vaj
olívaolaj
só
bors
1 dl tej
A tököt megpucoltam, karikára vágtam, sóztam borsoztam és lefektettem egy kivajazott jénai aljára. A kockára vágott hagymát olívaolajon megpirítottam, majd összekevertem a darált hússal, a tojással, a tejben megáztatott zsemle masszával, a zúzott fokhagymával, majd megszórtam a provence-i fűszerkeverékkel és jól megsóztam. Az így ízesített húsmasszát elkentem a tökön, a tetejére kanalaztam a tejszínt, majd megsütöttem.
Igazi nyári íze volt: könnyű és egyszerű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése