2009. július 3., péntek
Eső
A meleg nyári zivatarban elázni maga a szabadság. Most, hogy Anyukám nálunk volt, tudván, hogy Zalán jó kezekben van, lementünk Macival a zuhogó esőbe. Az utca közepén sétáltunk kéz a kézben, mosolyogtunk a szomszédokon, akik az ablakból figyelték az ömlő esőt, és bennünket. Még a meleg pocsolyákba is belerobogtunk. Pár percre boldogok voltunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Én még mindig sokat gondolok rátok, pedig nem ismerlek, csak annyira szimpatikus volt, amit a múltkor írtál. Csak így tovább, bár ez így elég hülyén hangzik.
Csak pár percre??
Ja, már értem...most olvastam az előzményt.
Még ha hülyén is hangzik, köszönöm.
Megjegyzés küldése