Igaziból már azt sem bánom, hogy nincs robotgépem, vagy hogy utálom a konyhabútoromot. Örülök a hónak, és a télnek, mert én legalább négy évszakban élhetek, és nem mindig csak a nyarat látom. Valljuk be, az is unalmas lehet mindig, és hívogató a fagy, a hó és az utána fennmaradó sár annak, aki azt nem ismeri.
Most már csak az egészségemet szeretném visszakapni, és tudom, hogy így is lesz!!! Túl leszek a műtéten (hétfőn kiderül mikor) megkapom a magam kemoterápiáját, és utána élek tovább mintha mi sem történt volna. És kéretik mindenkitől csak pozitívan gondoljon rám, ne sírjon, ne szörnyűlködjön, és a rémtörténeteit is hagyja otthon! Mert látnom kell a fiamat a negyvenedig születésnapján is!
5 megjegyzés:
Szia Eper!
Veled vagyok, és sikerülni fog!!!
Mindenképpen írj, hogy mi a helyzet :)
Puszi
Hugi
Menni fog! Neked sikerülni fog, biztos vagyok benne.
hajra hajra hajra
Ismeretlenül is gondolok rád, minden rendben lesz! Gondolkozz recepteken is (hogy egy kicsit önző legyek ;)! Csilla
Sziasztok!
Mindannyiotoknak köszönöm a biztatást!
Ígérem, túl élem, meggyógyulok!
S Csilla, receptekben is gondolkodom, sőt.
Eper
Megjegyzés küldése